Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. Tanulmányok (Szekszárd, 2014)
Link Dóra: Kánoni látogatás Szekszárdon 1828-ban. Egyházlátogatások Szekszárdon (1776-1828)
12. A megyeháza termében jelenleg is megvan a Megváltó falon lógó nyolc láb magas öt láb széles képe, amelynek keretei abban a szerencsétlen 1794-es tűzben teljesen megégtek. Habár a képet vászonra festették, a tűzben a legkisebb kárt sem szenvedte. 13. 1818-ban, amikor a szekszárdi szőlőhegyen egy szőlősgazda présnek készítette elő a helyet, kiásott kis aranyjogarral együtt egy kétujjnyi széles drágakövekkel díszített koronát, amely sugarak nélküli, mégis kör alakú volt. Szerény becsléssel is mindkét kincset 800 forintra értékelték. Nem ismeretes, hogy ezen talán házi korona alatt vajon kit temettek ide. Bebizonyosodott, hogy Magyarország számára fontos volt, mivel ezen a helyen magyar pénzt, mégpedig ezüst krajcárokat is találtak. Ezen kincseket Szekszárdon az első napokban senki nem akarta megvenni, így a megtaláló azokat Bajára vitte és ott adta el. 14. Az is említésre méltó dolognak látszik, hogy két bíboros, tudniillik Trautsohn85 és Roth86, a Szent Római Birodalom hercegei, egyszersmind szekszárdi apátok és plébánosok voltak. 6. fejezet Rövid topográfiai leírás Keleti irányban a szekszárdi plébániát a Duna határolja, amely fél óra távolságban folyik a mezőváros mellett. Egyik oldalon Pest vármegye és a kalocsai érsekség, a másik oldalon Mözs falu. Dél felől a várdombi plébánia határolja. Nyugat felől a grábóci plébánia és ennek leányegyháza, Szálka, valamint a grábóci erdők veszik körül. Északra az agárdi és kakasdi plébániák, továbbá a tolnai plébániához tartozó Kajmád puszta. A plébánia hosszúsága kb. kétezer, szélessége 1500 [öl].87 85 Trautsohn János József apja, Johann Leopold Trautsohn 1711 -ben lett birodalmi herceg. Katolikus Lexikon XIV. köt. 315.p. 86 Roth Ferenc Konrád mint Konstanz püspöke nyerte el a birodalmi hercegi címet. 87 Mértékegység megjelölése az eredetiben hiányzik. 256