Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. Tanulmányok (Szekszárd, 2014)
Dk Szilágyi Mihály: Takács Adám szekszárdi főbíró
Bethlen és Remete utca) és a Fésűshíd környéke is zömmel református magyar szőlőtermelő kézművesek városnegyede. A Béla király terére futott be északról a Budai út, majd a Bátaszéki út felé haladva a Tizenháromváros negyedet érintette.26 A Fazekas sor és a Kutzor utca, valamint a későbbi Arany János utcánál (Sós utca) hagyta el délkeleti irányban a mezővárost. A Sárvíz-csatorna és a Gemenci erdő irányában haladva jutottak el a vásárba igyekvők a „ Vásárállásra'’.27 A hajdani érdekesebb hely- és dűlőnevek felsorolásánál említést kell tenni az Alsó-legelő peremén volt Cigánytóról is. Ez a helynév a cigányok korai jelenlétére utal. A korabeli latin szóhasználat szerint „zingarus”-nak, „neocolonus ”-nak és „neohungarus ”-nak nevezték őket. Állandó lakhelyük nem volt, ezért a római katolikus plébánia anyakönyvének Patria (lakóhely) rovatába azt írta a keresztelési szertartást végző lelkész: „imitt-amott zöld pázsiton lakozó. ” Egy későbbi adat szerint a lakóhely Ex Campo Szekszardiensis.28 A vármegye 1725. május 15-i közgyűlésén hozott szabályrendelete arra kötelezi a cigányokat, hogy sátranként évi egy tallér (2 forint és 40 dénár) adót fizessenek, ebből 50 dénár a vajdát illeti meg. Egyéb közteher alól mentesek voltak, egyébként is ősi kiváltságaikra hivatkozva szabadon jártak keltek.29 Takács Ádám főbíró zárszámadásából értesülünk arról, hogy a városka mintegy kétszáz adózó családjának gyermekei részére iskola épült, valószínűleg a mai Vörösmarty utca táján. A Béla király téren állt Vernier bárónak, Starhemberg-ezred egyik kapitányának háza, amely már a 18. század elején épült a város költségén. Gergics Miklós boltja, Harph József mészárszéke és a városi bor- és sörmérő csaplárosné kocsmája is a mezőváros központjában helyezkedett el.30 26 Emlékét megőrizte a következő mondóka: „ Tizenhárom város, Víges vígig sáros. Nem laknak ott mások, Csak a talyigások. ” 27 MNL BML A pécsi káptalan hiteles helyi iratai. K+4. Dr. Csalog Zsolt:Jegy- zetek városunk múltjából. Régi szekszárdi utcanevek. In Tolnamegyei Újság, 1941. aug. 27. 1-2. oldal. 28 NBSZ 51. vérző és CK.SZ 93. verzó. 29 MNL TML közgy. jkv. 1721 1725. 1725. május 15. 517-519. p„ Kádár 1900. 21.p. 30 MNL TML FB 25
