Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. Tanulmányok (Szekszárd, 2014)

Dk Szilágyi Mihály: Takács Adám szekszárdi főbíró

11. Egy szakácsnénak, aki az kenyérsütéshez is jól érti magát, évi fizetésefirt. 15 és koszt.

12. Egy közönséges kenyérsütő, főző és mosó szolgálónak évi fizetése frt. 10 és koszt.

13. Egy alábbvaló szolgáló (mindig női személyt kell érteni) évi fizetése frt. 7 és koszt.

Azonban kasszáltatik (levonatik) minden rendbéli szolgáknak a szántása', ha pedig valamely szolgának marhája volna és kéván- ná tartani, a gazdájával megalkudván, fizetésének defalkációjában (mérséklésében) végben viheti.

És ha a szolgának vetésre, vagy ruhára volna szüksége és úgy kévánná alkudni gazdájával, megengedtetik; - de úgy, hogy a felül specificált (részletezett) fizetést ne superálja (haladja felül). Ezek subpoena 12 florenum (12 frt. büntetés ellenében) szentül megtartassanak. Ugyanaz szolgarend fogadását is, az, ki esztendő napit violálná (erőszakolná), ugyan 12 forintban büntettessék.

Azokat a szolgákat, akik a limitált bér mellett nem akarnak szolgálni, el kell fogatni és börtönbe kell záratni.25

A fentebb idézett 1723. évi 66. te. szerint, amely alapját képezte a vármegyei statútumnak, a cselédek szolgálati idejének kezdetét az újévhez kötötte.

Séta a korabeli Szekszárdon, barangolás a szekszárdi határban

A Béla király tere megőrizte központi jellegét. Innen ágaztak el az első utcasorok: A Bartinaalja, a Német utca (ma Bezerédj), a Vár utca (a Garay és a Béla tereket összekötő útszakasz) és a Domb utca (Vár köz). A Babits utcától a Remete forrásig, a Séd patak mindkét partján elterülő negyedet „Fősövárosnak” ismerik a szekszárdiak. Ide települtek a reformátusok. A Kálvin-téren áthaladó, s a Bethlen Gábor utcában folytatódó szakaszt hosszú ideig Magyar utcának jelölik a legrégebbi térképek. A Kenderváros (a Bocskai és részben

25

24

MNL TML közgy. jkv. 1726. január 8. 8-12. p.- Közli Horváth 1974. 166- 167. p.