Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Balogh Attila: Béri Balogh Ádám élete és dunántúli harcai

Pandorfból küldött levelében: ,,Naponként tapasztalom katonáimnak fogyását, úgy annyira, hogy majd csak üres zászlóim maradnak. ” A katonák oszlása később is megoldhatatlan problémája volt a kuruc hadseregnek, ezen még olyan keménykezü parancsnokok, mint Béri Balogh Ádám sem mindig tudott segíteni. Ilyen előzmények után március elején az ezredéből megmaradt katonákat Károlyi báró Perényi Farkas egységéhez csatolta. Balogh Ádám pedig egy rövid időre hazatért családjához.4'1 Március 10-e táján Perényi egy felderítőegységet vezényelt ki Balogh katonáiból Bruckig, akik egészen Prenekierchen váráig nyomultak előre. A pontosabb információk szerzése érdekében az időközben újra szolgálatra jelentkező Balogh Adámot küldte utánuk Ausztriába.40

Az első dunántúli hadjáratnak azonban hamarosan gyors kudarc lett a vége. Az okok, melyek együttesen és egy időben jelentkeztek, rendkívül sokszínűek. A kuruc hadsereg bomlása már komoly figyelmeztető jel volt. amelynek hátterében a hadellátás megoldatlansága és a katonák családtagjainak féltése húzódott.41 A dunántúli nagybirtokos nemesség nem csatlakozott a kuruc felkeléshez, lényegében passzív szemlélő maradt. így a megyei apparátusok sem működtek, tehetetlenné váltak, márpedig a hadélelmezést a magyar társadalom akkori struktúrája mellett csak a nemesi vármegye segítségével lehetett megszervezni. Közben a Siegbert Heister vezette császári erők is egyre erősödtek. Március második felében a császári fővezér a Fertő-tó felől, míg Pálffy János horvát bán a Muraközből intézett támadást a kurucok ellen, amelynek aztán Károlyi menekülése lett a következménye.4- Az arisztokraták, a birtokos nemesség, a * 50

44 AR I. o. I. 67. p. (Perényi Farkas levele Nezsidcrröl 1704. március 4-én Károlyihoz.)

50 AR 1. o. 1. 123. p. (Perényi március 14-én írt levele Károlyihoz.)

M A katonáskodók harckészségét mindenkor meghatározza családjuk, otthonuk helyzete. 1704 márciusában a Dunántúl távolról sem volt biztonságos hely. A fenyegető rác támadás miatt, sok katona szökött haza szeretteihez. (B. A.)

5~ Károlyi nem érezte jól magát a Dunántúlon, idegenül és kelletlenül látta el feladatait. Ennek okai, hogy nem itt voltak birtokai, nem ismerte az ottani nemeseket, akikkel kölcsönös gyanakvás, majd ellentét jellemezte kapcsolatát.

256