Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai
Maczai Dűlő szántóföld keletnek fekszik, sárga föld trágya nélkül semmit nem ér, keveset terem, a' szántóföld nyugatnak fekszik meg lehetős jó természetű veres mocsáros talajú föld, termése meg lehetős el nevezését nyerte egy a’ falu végén lakott Deli nevű polgár embertől. Tengőd, April hó 22ke" 1864. Kübli mihál bíró ” Események a neoabszolutizmus és dualizmus korából Közmunkák A települések, így Tengőd vezetése is törekedett arra, hogy a gazdák számára a vagyonuk alapján előírt közmunkából minél többet használhasson fel a falu saját céljaira, ezzel is csökkentve a települési önkormányzat költségvetésének szinte rendszeres hiányát. Ilyen elképzelés alapján kérelmezte 1862-ben a Nagytói híd javítását. Tengőd a dombóvári járás főszolgabíróján keresztül arra kérte a főispánt, hogy ,,az /regből Tengődön keresztülvezető igen nagy közlekedési'! országúton az ún. nagytói rév alatt süllyedt, de helyén levő hídnak az országos közmunkaerő elhasználása mellett újbóli felépítését a megye mérnöki terve alapján engedélyezze. ” A kérelemből kiderül, hogy ez egy megismételt kérés, mert 1861-ben erre már megkapták az engedélyt, de az időjárás akkor nem tette lehetővé a munka elvégzését. A Magyar Királyi Helytartótanács 1862. november 26-án Tolna Vármegyének jelezte, hogy Tengőd 1861/62 évi 326 igás 327 gyalog napszámból álló közmunkaerejét a híd építésére már augusztus 15-én engedélyezte és azzal küldte meg a főispánnak, hogy ez év decemberéig ténvlegesen használják fel a jelzett célra. A gazdák vagyonosodására utalt, hogy a korábbihoz képest 1864-ben Tengőd gazdáinak a vármegye számára teljesítendő teljes közmunkájának mennyisége már 378 igás és 430 V4 kézi napszámra emelkedett. A vármegye ezt részben a Szekszárd Siófok közötti útvonal kiépítésénél vette igénybe, ahol a tengődjek 273 igás és 262 gyalog közmunkát teljesítettek. Az útépítés irányítója 1TMÖI. IV.268./a Tvm főispánjának iratai 7247/1862. 91
