Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai
Kányái határra Dűlő ez egészen szántóföld, nyugatra fekszik nagyobb része kavicsos termékenységre igen sovány, eredetét a' Kányái határol veszi, a' mellyre nyiigotfelöl fekszik. Csetényi Dűlő egészen szántóföld, ezen keresztül megy a' Kányába vezető ország út, az egész föld hegyes völgyes természete igen sovánv fekvése többnyire nyngotra van, ezen el nevezést hogy honnét vette nem hallottuk. Ősi Dűlő egészen szöllő savanyít és kevés bort terem, nagyobb része nyugotra, más része pedig keletre fekszik, földje veres mocsáros; hallomás szerint a' régibb időkben ezen a' területen Ósi nevű falu volt, 's elnevezését is ettől vette. Alsó Ősi Diilő szántóföld egészen, leg nagyobb része keletnek fekszik, földje vörös mocsáros, termésére nézve igen sovány, nevét szintén a ’ hajdan volt Ósi falutól vette. Czenei Diilő nagyobb része szántóföld, egy kevés része kaszál ló, ezen közönséges szénát terem, egyszer kaszáltatik, a' szántóföld középszerű fekvése nyugatnak hajlik, el nevezését honnét vette nem tudjuk. Fehérhegy ez szöllő nyugotra fekszik, földje veres mocsáros agyag, savanyu és kevés bort terem, el nevezését für szerint egy a ' régi időben szokásban nem volt fehérre meszelt Présháztól vette. Aranyosi Diilő egészen szántóföld fekvése keletnek és nyugatnak hajlik, heg)'es oldatos, a ’ határba a' legsoványabb természetű föld, nevezetét hogy honnét vette nem hallottuk soha. Kishegy egészen szöllő, ennek fele keleten felen nyugodnak fekszik, termésére nézve középszerű, küllőmben savanyu bort terem, nevezete onnan van, hogy ez a ' szöllő igen kicsiny terjedésű. Felső Csetény ez még 10 évvel ez előtt mint erdő és közös legelő használtatott de a' fa ki vágattatván jelenleg már szántóf öldé alakult; termékenysége mint veres mocsáros rossz talajú földnek igen sovány, és nem ki elégittő, el nevezését honnét vette azt nem tudjuk. Gombás völgy ez uradalmi erdő birtok, áll Tölgy, Cser és Gyertyán fákból, el nevezését veszi a ' bö gomba termésről. Nyári Puszta egészen kaszálló a ’ Tahi és Bábonyi hatómra dűl, ez az uraság birtoka, de a' község által boglya pénz fejébe használtatott egész IS62lk évig változhatatlanul, nevezete régi idötiil fogva a ' mint hallottuk mindég Nyári Puszta volt. 89
