Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai
144./a Nagy János 144. /b Nagy László 145. Bíró Péter 146-147. Zsoár Sándor 148. Ábrahám Ferenc 149. Rcf. község papháza 150. Viszló János 151. Viszló József 152. Turgonyi János 153. /a Siska Moizes 153. /b Lénáit Ferenc 154. Gál János 155. Bots István 156. /'a Patai János 156. /b Molnár János 157. /a Kovács István 157, /b Kovács József 158. /a Bíró János 158. /'b Bíró Mihály 159. Gál János 160-161. Kovács Pál 162. Abrahám József 163. Légrádi János 164. Deli Ferencné 165. /a Kovács József 165. /b Kovács Adám 166. Deli József 167. /a Kovács János 167. /b Kovács János hidi 168. Ref. tanoda 169. Esterházy Pál 170. Esterházy Pál 171. Fabó Pál’ 172. Községháza 173. Sörös József 174. Sörös János Az 1852-es összesírás szerint Tengőd falu határa 4721 kh 283 négyszögöl volt. A földek művelési ág szerinti nagyságának megoszlásai adatai a következők: szántóföld 2085 kh 286 öl. rét 594 kh 726 öl, szőlő 170 kh 854 öl. legelő 87 kh 310 öl. erdő 1700 kh 1352 öl és terméketlen terület 85 kh 1550 öl. Tengőd község nevében 1852. február 12-én Gaál János ügyvezető, Németh János, Keserű Péter, Boldizsár Pál és Kuti János, mint becslő tagok írták alá, tehát hitelesítették a készített telekkönyvet. Természetesen a felsőbb hatóság ellenőrző záradékával lett hiteles a készített dokumentum. ,ylz egész kötetet megvizsgálta, elvégezte a szükséges osztályba sorolásokat és az egész telekkönyvet tökéletessé hozta." 1852. május 20-án Beszedics Adolf cs. kir. becslő biztos. Az aláírásokat TOLNAI CS. KIR. BECSLŐ JÁRÁS 4. számú pecséttel látták el. Földkérdés az 1853-as úrbéri pátens után A neoabszolutizmus időszakában, tehát 1849 után a polgári szabadságjogokból egyedül a törvény előtti egyenlőséget őrizték meg. Az osztrák polgári és büntető törvénykönyv bevezetése viszonylag rendezett, egységes, polgári tendenciájú viszonyokat teremtett, mindössze az esküdtszékek eltörlése jelentett visszalépést. 78
