Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai

4. Községi képviselők fele virilisekből, legtöbb adót fizetőkből állt. Értelmiségek: pl. tanító, lelkész adója duplán számított.

5. Általában száz lakos után választottak egy képviselőt, de volt ennek alsó és felső határa, ezért nagyközségben minimum 20, maximum 40, kisközségben 10 20 fő lehetett a képviselők száma. A községek önkormányzati szerve a képviselő-testület, végrehajtó szerve pedig az elöljáróság volt.

A megválasztott képviselő-testület választotta az elöljáróságot, amely nagyközségben bíróból és helyetteséből, legalább 4 tanácsbeliből, pénztáritokból, jegyző(k)böl, közgyámból és a községi orvosból állt.12* Az elöljáróság tehát az előző tisztviselőket rnagá- banfoglaló gyűjtőfogalom, külön hatáskörrel nem rendelkezett. A megyével a járáson (Tengőd esetében a Tamási székhelyű járási főszolgabírón) keresztül tartotta kapcsolatot. Megbízatás időtartama községekben 3, városokban 6 év volt. A törvény kimondta, hogy az elöljáróság tagjai anyagilag és fegyelmileg felelősek. A jegyzőket elvileg életfogytiglanin választották.

A község háztartása egyensúlyban tartása érdekében, ha a törzsvagyon jövedelme nem volt elegendő, a község pótadót vethetett ki. A település számadását a vármegye hagyta jóvá.

Az 1X71-es törvény elrendelte, hogy minden területnek valamely község kötelékébe kellett tartoznia. Ezért szűntek meg az addigi önálló puszták. Néhány esetben ez azt eredményezte, hogy a földesúri pusztákat ún. eszmei községbe tömörítették.

Az 1871-es törvényt több alkalommal módosították. így az 1886-os 22 te.-vei, amely megnyirbálta a községek autonómiáját, s megnövelte a vármegye beleszólási lehetőségét:

■ Jelölési jogot biztosított a főszolgabírónak a községi bíróilletve a jegyzőválasztásnál.

■ Községi szabályrendelet helyett a vármegyei határozta meg a vagyonkezelés szabályait.

■ Az alispán nem megfelelő kezelés esetén zár alá vehette a községi vagyont.

I2X A kisközségben a képviselő-testület bíróból, helyetteséből és legalább két esküdtből állt.

'■így pl. Tolna megyében Majsamiklósvár, Újdombóvár, Ciindlicsalád, Szemcséd, amelyekhez néha tucatnyi korábbi puszta tartozott. Ez utóbbihoz pl. Szemcse, Csehi. Hékút, Csirip (későbbi nevén Okrád).

73