Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai

gő, hármas tagolású, íves aranyszalagon feketével a nagybetűs TENGŐD felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.1

A dombok ölelésében

Feltételezhető, hogy a falu már a honfoglalás előtt is lakott település volt és a jelenlegi helyétől kissé délnyugatra, a ma működő temető helyén állhatott a besenyő település. Dienes István az MNM régésze Hékút pusztán, a Csitó-dűlőben honfoglalás kori sírokat tárt fel, ez a tény e terület korábbi lakottságát bizonyítja.

A magyarok eredete című műben Vámbé- ry Ármin szerint a falu neve, Tinguld, amely török-besenyő nyelven „gazdagságot" jelentett. Az államalapítást követő évszázadok során Tengőd neve számos alakban fordul elő a különböző forrásokban. 1138-ban „Tinguldi”, 1263, 1273-ban ,, Thengit/d”, 1320 ., Tengeld", 1325-ben Thengeld" vagy ,, Then- gend”, 1347-ben ,,Tenguld”, 1441-ben ,, Tengelth " majd ,,Tenge- lith”, 1644-ben ,,Tengőid" forma olvasható az Esterházy család kismartoni levéltára irataiban."

1009 táján, tehát a pécsi püspökség alapító levelének kiadása idején e vidék István király tulajdona volt. Kovách Aladár vármegyei levéltáritok szerint az Árpád-házi királynék birtoka lehetett.

A címeren szereplő szablya a vitézség jelképe, amely utal Tengőd két nagy szülöttére Bornemisza János végvári kapitányra és Zscbeházy István 48-as huszárkapitányra. A búzakalász a község jó mezőgazdasági adottságait, a szarvasagancs a nagyvadakban gazdag erőterületeket jelképezi.

~ TMÖL Közigazgatási tájékoztató lap Tengőd község közérdekű

viszonyairól. A jelentést Diczendy Pál a község jegyzője állította ki, de ebben Kovách Aladár akkori vármegyei főlevéltárnok közlésére hivatkozott. Kovách Aladár (Nyitra 1860-Szekszárd 1930). 1900-tól vármegyei allevéltáros, majd 1921-től főlevéltárnok, 1908-tól a szekszárdi múzeum vezetője. Jelentős ethnográfiai tudományos munkásságot is folytató, ismert szakember.

6