Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai

nincs birtoka, házanként történt az összeírás és ha valamely házból önként jelentkezett valaki, akkor a házban lakó és esetleg alkalmas férfit sem írták össze. A kiosztás szerint a dombóvári járás telepü­léseiről összesen 501 fö nemzetőr kiállítását tervezték. így például Iregből 34, Muth pusztáról 9, Hékútról 1, Kányából 9. Tengődről 14 nemzetőrt kellett kiállítani. Legnagyobb gondot a sereg felszerelése okozta. A megyében lévő fegyverek begyűjtésének eredményeként 500 szuronyos és 500 közönséges puska állt rendelkezésre. A központi bizottmány a kovácsmestereknek elkészítésre 600 darab dzsidára és 500 darab kiegyenesített kaszára adott megrendelést. A nemzetőrség megyei vezetőjének Forster Antal alezredest bízták meg. aki később szembajára hivatkozva visszalépett és he­lyére Perczel Miklós1-" nemzetőr őrnagy került. () volt az, aki a csapatok számára beszerezte a és rendelkezett 16 db dob megvásárlásáról. Később a helyzet úgy kívánta, hogy újabb 2000 nemzetőrt kellett kiállítani, tehát minden településnek a kvótája megkétszereződött. Tolna megyéből a Dráva menti vonalra, azaz Eszék felé irányították a völgységi járásból kiállított 838, a dombóvári járásból 1002 és a simon- tornyai járásból 328 főt, ezzel a Dráva menti sereg összlétszáma 2168 nemzetőr lett. E csapatokban szolgáltak a tengődi nem­zetőrök is. A bácskai sereg létszáma 2190 volt. amely az 1700 fős dunaföldvári járási kontingesből és a simontornyai járás 409 nem­zetőréből állt. Gyakorlatilag a két Tolna megyei nemzetőrsereg hasonló erőt képviselt.1"1 A népképviseleti országgyűlésre június 19 23. között zajlottak az 1848. V. t. c. alapján lebonyolított választások. Tolna megye 191 012 lakosából II 538 fő, a szakcsi választókerületben élő 31 060 lakosból 1840 rendelkezett szavazattal. Tengődről a pontos 1:0 Perczcl Milós végigharcolta a szabadságharcot, ezredesként emigrált, majd az amerikai polgárháborúban az északiak ezredese. 1867-töl 1887-ig Bara­nya főispánja. Részletesen lásd Dobos Gyula: Pcrczelek 2001. Szekszárd Babits Kiadó. 126 154. p 11 TTT Szerk. Puskás Attila. Szekszárd 1968. In: l)r. Horváth Árpáti: A tolnai 1848-as szabadságharcosok nyomában. 85 137. p. 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom