Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai

folyamatok. Bécs után Pesten is kitört a forradalom 1848. március 15-én. 1848. április 7-én megalakult az első, független és felelős magyar minisztérium gróf Batthyány Lajos vezetésével. Az eredményes munkához, a 48-as törvények végrehajtásához békés időszak kellett volna, de a Délvidéken némi bécsi hátszéllel kitört nemzetiségi mozgalmak a kivívott eredményeket veszélyeztették. Prioritást igényelt a védelem megszervezése, a harcra felkészülés. A királyhű Örményi József Tolnavármegye főispán admi­nisztrátora április 11-én lemondott föispáni tisztéről. Az új alkot­mányos főispán Sztankovánszky Imre lett és első alispánként Au- gusz Antal maradt funkciójában. A népképviseleti alapra helyezett törvényhatósági választá­sokat április végén bonyolították le Tolna megyében. A települé­sek lakosságuk számának arányában küldhették képviselőket a megyegyűlésre. A megbízólevelekkel érkező népképviselők első megyegyülésére 1848. május 1-jén Szekszárdon került sor. Ekkor ismerték meg a követek beszámolóit az utolsó (1847/1848-as) rendi országgyűlés munkájáról. Ekkor döntötték el az új or­szággyűlésbe választandó 6 ke­rület (szekszárdi, bonyhádi, kö- lesdi. pincehelyi, paksi, szakcsi) képviselő-választásának szerve­zésére hivatott 60 tagú központi választmány összetételét. A vá­lasztmány elnökének Dőry Fri­gyes másodalispánt választották. A szakcsi kerületből választott 10 tag között nem volt tengődi képviselő.11(1 A tisztségviselőkkel együtt 413 tagú Megyei Állandó Bizott­mányt alakítottak, amelynek minden településről tagja lett a községi bíró és a legidősebb es­116 TMÖL Közgyűlési jegyzőkönyvek 1455/1848. 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom