Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai
20 mérő gabonát kellene teljesíteni, a valóságban ebből 20 mérő zabot teljesítenek, amelyre 67 forint fizetendő ki. Tengődi közönség szántóföldjének igazságos módon történő soroztatásának elrendelését kérik. (A földek osztályba sorolását jelenti.) Erre kap a közgyűléstől megbízást Berecz Mihály főszolgabíró és Forster Károly főügyész azzal, hogy eljárásukról szóló jelentésüket a következő bizottmányi ülésre várják. Az intézkedésről nincs információnk, azt viszont tudjuk, hogy a dombóvári járás számos helyisége az 1848. évben katonaság részére járó failletményt készpénzben váltotta meg. Például Ireg 101 forint 1 1 krajcárral, Tengőd 67 forint 30 krajcáros váltóval, amelyet azonban ~ -11^ még 1848. november 16-ig nem fizetett ki. Az 1848-as jobbágyfelszabadítást megelőző utolsó hivatalos telek adatsort 1847-es kimutatás jelenti. Tengődön 1847 végén a soproni kormánykerület adatai szerint, a földesúr által kimutatott jobbágytelkek száma 71 A volt, ezek mellett 31 zsellértelek szerepelt. A községi elöljáróság az úrbéres telkek számát elismerte, de a zsellértelkeket 32-ben kérte meghatározni. A kimutatást összeállító Kontz Lajos szekszárdi közigazgatási szolgabíró végül a 31- et fogadta el valósággal létezőnek .113 114 A megjegyzés „rendezve van, de tagosítva nints. ” Tengődön a feudalizmus utolsó esztendeiben mintegy 1200, többségében református valláséi ember élte mindennapjait. Önálló református egyházközsége, katolikus egyházközségi filiája, és mindkét felekezetnek önálló, egytanítós iskolája működött. A nem örökös jobbágynak számító gazdák, a módosított urbárium szerint, a falu elöljárósága jobbágyfalu mivoltában közvetlen kapcsolatban állt az Esterházy Hercegi Hitbizomány ozorai uradalmával. Az egészségügy megyei megszervezésének hatása a falvak, így Tengőd egészségügyi ellátottságában is éreztette hatását, rendszeressé váltak pl. a himlő elleni védőoltások. Önálló orvos ekkor legközelebb Ireg mezővárosban, a későbbi körzeti székhelyen működött. A település fejlődését a főbb közlekedési utaktól való távolsága negatívan befolyásolta. Nehézkes volt a mezőgazdasági 113 TMÖL. Kgy. jkv. 1848. 2486. 114 TMÖL. Cs. kir,. Megyehatóság iratai 1641 1852. 60
