Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai
központjába üzorára a község érdekében történő utazásai jelentették. Egy-egy szekszárdi út költségei meghaladták a két forintot, a többi utazás egy-egy forint körüli kiadást jelentett. A számadó valószínűleg a környező településekkel való közös dolgok miatt több alkalommal megfordult Kányában. A kimutatásban a jegyzőn és a bírón kívül gyakran előfordul Molnár János kisbíró és Horváth István kisbíró neve, akik többnyire leveleket, hivatalos iratokat kézbesítettek Tamásiba, Üzorára, Kónyiba, Kányába, Szakosra, az ő kiküldetésük 15 20 krajcáros kiadást jelentett. Az 1832-es, Bíró Péter öregbíró által készített adókimutatásban rajta kívül három adómentességet élvező községi alkalmazott neve is olvasható. Ükös János hadnagy és bakter, aki tehát községi rendőri és éjjeliőri szerepet egyaránt ellátott, valamint Kübli Ferenc és Czobor István kisbírók. 1114 Tengőd községre vonatkozó érdekes dokumentum az ún. nótárius protokollum,104 amelyben földek adásvétele szerepel. Érdekes, hogy ebben az eladó és vevő neve mellett a szomszédok, az ügyletet leíró jegyző, a bíró és 2 esküdt neve is olvasható hitelesítőként. Nagyon gyakran előfordul hitelesítő személyként a hegybíró aláírása is. pl. 1823-ban Lakos Istváné. 1829-ben Viszló Józsefé. Valószínűleg azért, mert a hegybíró az egész határt ismerte és a tényleges tulajdonviszonyokkal is tisztában volt. A hegybíró TMÖL közgyűlési iratok 235 I 1X40. 104 Kisbíró, községi szolga régi magyar községi alkalmazott a bíró alárendeltjeként a hivatali helyiségeket takarította és fűtötte, küldeményeket kézbesített, kidobolta a rendelkezéseket, és volt ahol éjszakai őrséget is bíztak rá. Szükség esetén a kisbírókat adminisztratív teendőkbe is bevonták, például segítettek a választási vagy népszavazási szavazói jegyzék összeállításában, élelmiszerjegyeket osztottak ki stb. A kisbírók feladata és kiválasztásának módja a történelem folyamán és településenként is változott. Volt. amikor a telkes gazdák váltásban adták a kisbírót családjukból, 'agy alkalmazottaik közül, de előfordult, hogy a kisbírói munka apáról fiúra öröklődött. A kisbírók egyenruhát viseltek, hivatásuk jelképe volt gyakran a kisbírói pálca. Gyalog jártak, későbbi korokban kerékpáron és a hely i társadalomban nem álltak magas helyen, de félig-meddig hivatalos közegnek számítottak. Fizetésük általában alacsony volt. " ' TMÖL V./790. Tengőd község nótáriusi iratok 1809 1X66. A füzet iratainak többsége nem. vagy alig olvasható az iratok nagyfokú szennyezettsége, károsodása miatt.
