Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Keresztes Hajnalka: Bepillantás a gyönki német reformátusság hitéletébe
volt a dupla nevek használata is, mint Johann Philipp, Johan Heinrich, Johann Georg, Jochan Michael. A női nevek közül az Elisabetha, Christina, Susanna, Margaretha, Katharina a leggyakoribb nevek, és itt is megfigyelhető kettős névadás: Anna Dorothea, Anna Maria, Anna Margaretha, Margaretha Barbara, Maria Magdolna. 11 Egyházkelés. A fiatal anya legelső útja a szülés után a templomba vezetett. A templomba lépéskor imát mondott, megköszönve a gyermeket és mindkettőjük életét, egészségét. A komatál 1 vitelének szokása hagyomány volt: egy hétig a keresztanya minden nap délben vitt ebédet a gyermekágyas anyának. ~ b) Házassággal kapcsolatos szokások A párválasztással kapcsolatos gyakorlatban a vallási hovatartozás is szerepet játszott. A település a német betelepítések után csaknem fele-fele arányban evangélikus illetve református volt. Kezdetben az evangélikusok és reformátusok nem házasodtak egymással. A magyarokkal sem házasodtak a múlt század közepéig. Az „eligérés” a német reformátusoknál is megvolt. A szülök ,,kinézték" gyermeküknek a megfelelő házastársat. A felekezeti hovatartozás mellett a vagyoni helyzet is nyomatékot kapott. Ügyes, munkabíró lányokat kerestek a szülők férfivá érett fiuknak. A szorgalom nagyobb súllyal bírt, mint a szépség. Ha lehet szépségideáiról beszélni, akkor a barna, középtermetű lányok előnyt élveztek. A jegyesség általában 2-3 hónapig tartott. Amint általában másutt is szokás volt, háromszor hirdették ki az ifjú párt a templomban az esküvő előtt. A menyasszony kikérése többnyire a keresztapa feladata volt. de lehetett e megtisztelő feladat végzője az unokatestvér is. A neveket többféle változatban találtam, ezért betű szerint írtam ál. 71 Eredeti gyönki komatál látható a helyi tájházban. Muth Konrádné közlése 2007. ápr. 1. Jákob Henrikné, Stósz Katalin közlése 2007. ápr. 25. 515
