Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Keresztes Hajnalka: Bepillantás a gyönki német reformátusság hitéletébe

jaként született meg, de rajtuk kívül más professzorok és lelkészek is részt vállaltak az elkészítésében.

Confessio fiáéi: Johann Sigismund választófejedelem hitvallása. A brandenburgi választófejedelem 1614 májusában az ő neve alatt hitvallást adott ki. Ez a megjelenés mutatja, hogy a hitvallás a jövőben teológiai keretet tűzött ki területén a tanítás számára. Hivatkozással az Ézs 30,8-ra és a 49,23-ra hangsúlyozta a felsőbbség kötelességét az éberségre Isten szavának tanítása felett. A hitvallás a református konfesszió terminológiájával kezdődik és hivatkozik az óegyházi hitvallásokra úgymint a 431-es efézusi zsinatra és az Augsburgi Hitvallásra. Az ostya használatát, mint,,látszatkenyeret ” elutasítja és ezzel a kenyér megtörésének rítusát lehetővé teszi. A predestináció tant tagadja az isteni akaratban megalapozott dekrétum értelmében az örök elvetést illetően és összeköti a kiválasztást és elvetést a hittel és hitetlenséggel.

f.) A német reformátusság sajátossága, hogy a menekült gyülekezeteknek jelentős szerep jutott a felekezetié válás folyamatában.

2. A gyönki német reformátusok gyakorlati hitélete

A német ajkú reformátusok Gyünkön és más településeken is a fentebb leírt gyökerekből táplálkoztak, ezért hitéletük, egyházias- ságuk és kegyességük tükröződik szokásaikban, imádságaikban, énekeikben. A katechézis, a gyermekek oktatása, nevelése ebből a magukkal hozott lelki útravalóból érthető meg, mert hitéletük alapjai magukon viselik a német református vonásokat, melyeket több mint két évszázadon keresztül megőriztek. Az imádságaik közül sok még az ,,őshazából ” hozott örökségként élt nemzedékeken át. Ezekből gyűjtöttem egy csokorra valót. Az imádságok után az egyházi évhez, majd pedig az emberi élet kiemelkedő eseményeihez kapcsolódó szokásokat ismertetem.

498