Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Brunn János: Fejezetek Györköny történetéből (1945-1985)
erről a témáról a következőket olvashatjuk: „ Több mint négyszázan költöztek el innét 1960-tól. ” „A paksi járás 15 települése közül (...) mindössze Bikácson született kevesebb gyermek az elmúlt évben. Tizenhárom születés és 28 halálozás volt a községben. ”311 A negatív demográfiai folyamatnak további oka volt még, hogy a továbbtanuló általános iskolások közül csak igen kevesen tértek vissza szülőfalujukba. Többnyire csak azok, akik a mezőgazdaságban el tudtak helyezkedni. Vagyis hosszabb távon a népesség korstruktúrája (a házasulandó fiatalok arányának fokozatos csökkenése az összlakosságon belül) önmagában is negatívan hatott a születések számának alakulására. így jutott el a falu -- különböző tényezők összhatásaként fokozatosan abba az állapotba, hogy 1985-ben a lakosok száma mindössze 1124 fő volt, azaz az 1949-esnek a felét sem érte el. Mindez azt mutatja, hogy a falu megtartó ereje a szocializmus évtizedeiben egyre gyengébbé vált. A legfelsőbb döntéshozók 1959-től kezdve az ipar decentralizálása jegyében gondolták csökkenteni az országban meglévő területi egyenlőtlenségeket. A lakosság jövedelmében mutatkozó különbségek lassan mérséklődtek is, ugyanakkor az infrastrukturális beruházások vidéken továbbra sem kaptak prioritást. Fejlesztési szempontból a hatvanas években a megyeszékhelyek kerültek kedvező helyzetbe, a falufejlesztés elsősorban propaganda volt és az is maradt. A már említett 1971-es területfejlesztési koncepciót újra centralizációs törekvések jellemezték, és a települések 64%-át a nem fejlesztendő kategóriába sorolták. Ezek voltak a kis- és aprófalvak, amelyek ezáltal óriási hátrányba kerültek. Az alapellátást nyújtó létesítmények hiánya vagy alacsony színvonala, a szolgáltatások nem kielégítő volta elől vagy éppen munkát keresve a városokba menekültek az elégedetlen \agy kilátástalanságot megélő emberek. A többi település is (a városiasodó falu kivételével) elsősorban saját kezdeményezéseire és önerejére, valamint 311 Fejes i. m. 69. p. 464
