Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Brunn János: Fejezetek Györköny történetéből (1945-1985)

A táblázat jól mutatja, hogy a nyelvi asszimiláció a fiatalabb generációk körében egyre erőteljesebb.

A kérdőív a nemzetiségre vonatkozó kérdést is feltette. Négy besorolás közül lehetett választani: 1. Schwabe (sváb) 2.

Ungarndeutscher (magyarországi német, a nemzetiség hivatalos megnevezése) 3. Deutschungar (németül beszélő magyar, kontrollként került a választási lehetőségek körébe) 4. Ungar (magyar).

Az eredmény a következő:

20-35 éves

0/

0

35-50 éves"ó

50-65 é\ es %

65 év felett0»

Összes

0/

0

Schwabe

40

53

35

27

38

Ungarndcutschcr

46

31

56

AD

47

Dcutschungar

4

16

5

40

_l 1

DeutscherUngar

1044

Látható, hogy a válaszolók erre a kérdésre minden korosztályban igen nagy százalékban jelölték meg valamilyen formában a német nemzetiséget, csak kevesen választották a magyar nemzetiséget, és senki sem vallotta magát tisztán németnek.

Arra a kérdésre, hogy ,, Ha lenne választási lehetősége, Iwgv gyermekét két tannyelvű vágr egynyelvű magyar iskolába küldje, melyiket választanáé", kél kivétellel minden válaszoló a kél tannyelvűt jelölte meg. Ez utóbbi válasz azt jelezte, hogy a jól érzékelhető nyelvi asszimiláció ellenére a györkönyi németek ragaszkodtak nemzetiségi identitásukhoz, és azt szerették volna elérni, hogy gyermekeik legalább az irodalmi német nyelvet elsajátítsák. Az általános iskola, amint azt a vonatkozó fejezetben már kifejtettük. 1958-tól kezdve folyamatosan igyekezett ennek az elvárásnak eleget tenni. Ennek köszönhetően is sikerült megőrizniük a györkönyi sváboknak német nemzetiségi azonosságtudatukat. Identitásuk kettős: etnikailag németeknek gondoljak magukat, nemzeti azonosságuk azonban magyar. A magyarországi sváboknak van ugyanis külön kultúrájuk, de már régóta nincs

459