Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai

Mint látható az 1722 és 1739 közötti időszakban a családok száma, lóállomány nagysága gyakorlatilag nem változott, csökkent a szarvasmarhák száma, kismértékben nőtt a sertés-, jelentősebben a juh- (kecske-) állomány. Mivel ezen összeírások mindig egy pillanatnyi állapotot tükröznek, lehetséges, hogy az állatjárványok néhány évre jelentősen módosítják az egyébként állománynövekedést mutató tendenciát.

Tengőd jobbágyközség működése a XVIII. században

A kései feudalizmus időszakában a vármegye volt az állam- igazgatás alapvető egysége. A feudalizmus jogi felfogása szerint a politikai nemzet fogalmába csupán a nemesség tartozott. F.bböl adódóan a községeket nem tekintették valódi igazgatási egységnek. A községek földesúri igazgatás alatt álltak, amelyet azonban a földesúr nem közvetlenül gyakorolt. A szálak szorossága alapján mezővárosokat, nemesi községeket és jobbágyközséget különböztetünk meg, ezen utóbbi típusú települések közé tartozott Tengőd is. A jobbágyközségek száma országosan a mainál lényegesen magasabb volt, mivel a részbirtokosok külön-külön szerveztek községet, így egy-egy mai község helyén több is létezett, létezhetett.

A földesúri falu életét és igazgatását elsősorban az úrbéri szerződések és rendtartások szabályozták. A XVIII. század elején a falu közvagyonnal nem vagy alig rendelkezett, minden a földesúré volt. A bíráskodást és a jogszolgáltatást az úriszék jelentette. A falu önkormányzatát a falugyűlés és az általa választott bíró az esküdtekkel együtt látta el. A bírót kezdetben a földesúr nevezete ki, később a földesúr által javasoltak közül lehetett választani. A telkes jobbágyok választották az esküdteket is. Számuk nagyobb falukban 5-6 volt. vl

A községi elöljáróság kötelessége volt a királyi rendeletek kihirdetése és végrehajtása. A bíró ismertette meg a lakossággal a földesúr rendelkezéseit és állandó közreműködője volt az adó és földesúri szolgáltatások behajtásának. Igazságszolgáltatási feladaN9 Eperjessy Kálmán a Magyar falu története. Gondolat, Bp., 1966, 288. p.

44