Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Brunn János: Fejezetek Györköny történetéből (1945-1985)
ben.2 1 Ebből a helyzetből természetesen jelentős hasznot is húztak a falusiak. Miközben megerősödött az egész országban a fogyasztás iránti igény, a háttérben egy hiánygazdaság működött. Ennek viszonyai között nem volt könnyű eligazodni: sokat számítottak a kapcsolatok, az információk. Akik mindkettő birtokában voltak, könnyebben boldogultak, sőt az átlagnál jobban gyarapodtak is. Ok voltak a korszak ügyes emberei. A hiánygazdaságra az volt a jellemző, hogy csaknem minden szükséges dolog kapható volt, csak éppen nem mindenütt lehetett hozzájutni az áruhoz. Az anyagbeszerző ilyen körülmények közölt fontos ember volt például a téeszekben, mert az ő ismeretein, kapcsolatain és képességein is múlott, hogy valamilyen éppen égetően szükséges hiánycikket sikerült-e előkerítenie az ország valamelyik sarkából. Sokat jelentettek a ,, szocialista összeköttetések”, de gyakran csupán a rokonszenven alapuló jó emberi kapcsolatok is átválthatok voltak a beszerzéshez szükséges protekcióra. A kenő- és csúszópénzek, a pult alól előkerülő áruk, az ,, umbuldázás" (Kádár-kori kifejezés: csalni, szoros együttműködésben mások csalásával) világa volt ez - magyarán: a dúsan virágzó és tenyésző korrupció országa. A hetvenes években hazánkban az emberek túlnyomórészt már beletörődtek a helyzetükbe, elfogadták a nyugaton előszeretettel ,,gulyáskommunizmusnak " nevezett rendszert, és belátható időn belül megváltoztathatatlannak gondolták. Tudták, hogyan kell tájékozódni a „legvidámabb barakk" ,,puha diktatúrájának" társadalmi útvesztőjében. Ha a kimondott és kimondatlan játék- szabályokat elfogadták (legalábbis hallgatólagosan), és betartották, nem is volt semmi gond. Ezek egyik legfontosabbika a Párt vezető szerepének, vagyis magának a rendszernek a megkérdőjelezhetetlensége volt. A társadalmi háttér érzékeltetése után térjünk vissza a hiánygazdaság hétköznapjaiba. A belső hiány ellensúlyozására alakult ki a bevásárló turizmus. A hatvanas években Csehszlovákia, a hetvenes évek elején Jugoszlávia, majd az évtized végétől egyre inkább Ausztria vált a legfontosabb beszerzési tereppé. A !71 TMÖL GyTi 1963. VII. 19. 448
