Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Brunn János: Fejezetek Györköny történetéből (1945-1985)

kapott ekkor cseréptetőt, és divat volt (sajnos) a hagyományos homlokzat helyett sátortetőt kialakítani. Ebben az időszakban készültek el a lakásokban a fürdőszobák is, ami teljesen új életminőséget jelentett a falusi lakosok számára a korábbiakhoz képest. Mindez azonban saját erőből történt, mivel a lakásépítési programok a városokra koncentrálódtak. Gyakori volt még ezekben az évtizedekben, hogy kalákában készültek el a ház hagyományos tömött falai. A falvakban ismeretlenek voltak az állami vállalatoknál dolgozók számára elérhető olcsó öröklakások vagy kölcsönök. Jellemző az akkori politikára, hogy az épülő falusi lakások az állami tervekben kiadásként nem szerepeltek, de a tervteljesítési számokban már igen.'*’1

Amint az eddigiekből is kiolvasható, a községben 1960 és 1980 között az életkörülményekben nagymértékű fejlődés következett be: jelentősen javult az emberek civilizációs szintje, és látványosan megnőtt a fogyasztás. Ennek több oka volt. Magyar- országon a reáljövedelem a két évtized alatt megkétszereződött. Az egyes társadalmi csoportokon belül pedig a legnagyobb arányban a termelőszövetkezeti tagok körében nőtt azok száma, akik az 1964 és 1976 közötti felmérések adatai szerint életkörülményeik javulásáról számoltak be.'1' Az árak a hatvanas években gyakorlatilag alig emelkedtek."6’ A gyarapodáshoz azonban jelentősen hozzájárult az is, hogy az élet a hatvanashetvenes és még a nyolcvanas években is munkacentrikus volt. A szabadidőben végzett plusz tevékenységgel lehetett csak anyagilag előbbre jutni. A saját munkaerő felhasználása azonban sosem minősült költségtényezőnek. A kiegészítő jövedelemszerzésnek különböző lehetőségeire volt mód az új gazdasági mechanizmus 1968-as bevezetését követően. A falvakban már korábban is a háztáji gazdaság szolgálta ezt a céh. Az egy családra jutó háztáji jövedelem Györkönyben 1962-ben az összjövedelem 33.5°b-át tette ki.“64 A két fő jövedelemszerzést jelentő tevékenység a hízóbika és a hízósertés tenyésztése volt. Négy leadott bika árából * 262 263 264

VALUCH. 2003. 386. p.

262 VALUCH. 2003. 373-374. p.

263 VALUCH. 2003. 378. p.

264 TMÖL GyTi 1963. VII. 19.

446