Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Brunn János: Fejezetek Györköny történetéből (1945-1985)

A györkönyi általános iskolások továbbtanulási arányait és iskolaválasztási jellemzőit mutatja az alábbi táblázat.225

Tanév

8.osztályt végzettek száma

Tovább

tanulók

aránya

Továbbtanulási irányok

Száma

%

Gimnázium

Szakközépisk.

Technikum

Szakmunkásképző

1963/64

28

26

93

17

9

1968/69

29

20

69

5

15

1974/75

13

12

92

1

3

8

1977/78

24

22

92

4

8

10

1980/81

19

16

84

7

2

7

1 984/85

14

14

100

6

5

Amint látható, csaknem mindvégig magas a továbbtanulók aránya. Az 1963/64-es tanévben végzettek közül a gimnáziumba felvettek kimagaslóan nagy számát a második éve működő nagydorogi gimnázium magyarázza. A 17 gimnáziumba felvett tanuló közül 14-en itt folytatták tanulmányaikat. A szomszéd községben létesített új gimnázium elsősorban a környező falvak általános iskoláiból vette fel tanulóit. Mindössze kilenc évig működött az ottani általános iskolával közös igazgatás alatt. A hatvanas évek elején, amikor az érettségi megszerzésének kiterjesztése kiemelt oktatáspolitikai cél volt, tömegesen létesültek az országban gimnáziumok, így Tolna megyében is négy helyen: Hőgyészen, Simontomyán, Nagydorogon és Bálaszéken. Az 1968/69-es tanévben végzettek közül valamiért alacsonyabb számban tanultak tovább a györkönyi diákok. Az egyik ok az lehetett, hogy ekkor a megszűnőben lévő nagydorogi gimnázium már nem indított új osztályt. Ezt követően ismét magasak, az országos átlagot meghaladóak a továbbtanulási arányszámok. Igaz, hogy közben a végzősök száma is fokozatosan csökkent. A hatvanas évektől kezdődően kedvelt továbbtanulási cél volt a györkönyiek számára a pécsi Leőwey Klára gimnázium német nemzetiségi tagozata is, amely 1981-ben ünnepelte 25 év es fennTMÖL XXVI/142. Györkönyi Általános iskola iratai.

434