Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Brunn János: Fejezetek Györköny történetéből (1945-1985)

pedig nem volt képes az amortizációból eredő költségeket fedezni.I(,q

A fejezet zárásaként megállapíthatjuk tehát, hogy a felelevenített négy évtized a mezőgazdaságból élők számára küszködéssel kezdődött, a hatvanas-hetvenes években nem várt felívelést, gyarapodást, jólétet hozott, majd a nyolcvanas évek második felében az agrárgazdaság ismét elkerülhetetlen válságba sodródott.

Az evangélikus népiskolától az állami általános

iskoláig

Györkönyben 1945-ig egy hatosztályos ágostai evangélikus népiskola működött, amelyben a németajkú tanulók számára 1941 óta vegyes (magyar német) tanítási nyelvű oktatás folyt.

1943-ban egy magyar tagozattal egészült ki az intézmény. 1944 októberében a községbe nagyszámú háborús menekült érkezett, és elhelyezésükre az iskolát igénybe kellett venni, ettől kezdve szünetelt a tanítás.1 0 Az evangélikus gyülekezet presbitériuma 1945. augusztus 20-án levélben fordult a községi elöljárósághoz, amelyben közölte: az iskolaszék úgy határozott, hogy szeptemberben el kell indítani a tanítást. A háború azonban a berendezést majdnem teljesen, a taneszközöket pedig egészen tönkretette. Az egyházközség saját rönkfájából kíván szükségpadokat Pakson fürészeltetni. Kéri a presbitérium a községtől, hogy vállalja magára a padkészítéssel felmerülő fuvarokat, ezen kívül a padcsináltatás, valamint a téli fűtőanyag költségeinek 50%-át. Jelezték még, hogy a november 1-jétől április 1-jéig elrendelhető szénszünettel nem kívánnak élni, mivel az elmúlt tanévek egyébként is hiányosak voltak.1 1 A község képviselő-testülete szeptember 9-i közgyűlésén 40 q szén beszerzésének költségeit magára vállalta, és a padcsináltatáshoz 15 000 pengő hozzájárulást állapított meg.1 2 * 170 171 172

HARCSA, 1994. 25. p.

170 Évszázadokon át. Tolna megye történetének olvasókönyve III. 622. p.

171 TMÖL GyKi, 1043/1945.

172 TMÖL GyKi, 65/1946.

416