Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Brunn János: Fejezetek Györköny történetéből (1945-1985)

tehénre.) Az éves veszteség több mint ötmillió forint volt, ráadásul emiatt nem sikerült magasabb kategóriába kerülnie a szövetkezetnek, ami kedvezőbb elszámolási lehetőséget jelentett volna. A tehénállomány kialakítását tehát elölről kellett kezdeni, és visszatértek a magyartarka kettős hasznú fajtára. Az ezt követő években azonban mind gyakrabban veszteséges ez az ágazat, és most már a visszafejlesztésen gondolkodnak a vezetők. A szarvasmarhatelepet ezekben az években a hízóbikák tartása tette csak nyereségessé. Amikor a tejtermelés nem volt rentábilis, ez utóbbira álltak át erőteljesebben. Minden második hónapban Zalaegerszegről vásárolták hozzá a kisbikákat.

Szerencsésebb helyzetben volt a sertéstenyésztés. Itt is folyamatosan szaporodott az állomány. Nagyobb lendületet a Szekszárdi Húskombinát megépülése hozott 1978-ban, ami a már elkezdett beruházásokra is jótékony hatást gyakorolt. A jobb fajták tenyésztése miatt szükség volt természetesen az állomány állandó frissítésére-cseréjére is, de ez nem jelentett akkora terhet, mint a tehenek esetében. A sertéstenyésztés még a nyolcvanas évek elején is stabilan nyereségesnek számított.

A hetvenes évek mezőgazdasági fejlődését az is nagyban elősegítette, hogy a korszerű nagyüzemi gazdálkodás kialakításával párhuzamosan radikálisan átalakult a téeszek vezető gárdája. Új és magasabb szintű tudásra volt szükség az eredményes tevékenységhez. A helyi téesz elnöke, aki korábban csak hat- osztályos iskolai végzettséggel rendelkezett, felnőtt fejjel végezte el az általános iskola hetedik-nyolcadik osztályát, majd a mezőgazdasági technikumot, végül a felsőfokú technikumot. Az agrárfőiskolákról és a Gödöllői Agrártudományi Egyetemről fiatal szakemberek kerültek ezekben az években a mezőgazdasági üzemekbe. így történt ez Györkönyben is. 1977-ben, egy a járási pártbizottságnak küldött beszámoló joggal állapítja meg, hogy a szövetkezetben a szakember-ellátottság igen jó. Az elnök és a főállattenyésztő kivételével mindegyik szakember (főagronómus, gépészeti ágazatvezető, növényvédelmi üzemmérnök, főkertész- szőlész, kertésztechnikus) 25-30 év körüli fiatal. És ami a legfontosabb: mindegyik helybéli születésű, és egy kivételével itt is lakik. Ez nagy előny.

406