Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Brunn János: Fejezetek Györköny történetéből (1945-1985)

például 1951-ben, a legsötétebb Rákosi-évben, 1 3 bold után 1 aranykoronánként 6 kiló búzát kellett leadni, 10-15 holdig 25 kg- ot, alelett 48 kilót kellett aranykoronánként beszolgáltatni.) ' Az igazságtalan megszorítások eredménye ez esetben is az lett, hogy az illető felajánlotta a földjét az államnak. Az egyik földfelajánlásról szóló jegyzőkönyv a Kormány 4.091/1949-es rendeletére hivatkozik. E rendelet bevezetőjében azt írja, hogy mivel az utóbbi időben számos földtulajdonos önként felajánlotta földjeit, ezért szükség volt a szabályozásra. Majd így folytatódik a szöveg: ,,A kormány ezúton is kifejezésre juttatja azt, hogy az állam csakis minden kényszertől mentes és szabad akarat elhatározásból eredéi

r r ‘ r i »1

felajánlás alapján köt jogügyletet.

Bár majd minden egyes ember szenvedett valamilyen módon a Rákosi-rendszerben, mégis a legnagyobb sanyargatás a falvakban élők körében minden bizonnyal a kulákoknak jutott ki. Elvették földjüket, gépeiket, gazdasági épületeiket, gyakran a lakóházukat is; kizárták őket a községi testületekből, gyermekeik nem járhattak egyetemre, olykor még középiskolába sem. Az újságok rendszeresen uszítottak ellenük, ők voltak „afalu népének veszett ellenségei Hivatalosan az számított kóláknak, akinek legalább 25 hold vagy 350 aranykorona értékű földje volt. De ha kellett, akkor csináltak kulákot. 1951. február 7-én a vb-ülésen Batyalik István indítványozta, hogy „repiilöbizottságot” küldjenek ki a ,,kulákkérdés rendezésére". Mint az a következő vb-iilés jegyzőkönyvéből kiderül, ez azt jelentette, hogy I 1 családnál ,,összevonást eszközölve", kulákoknak minősítették őket. Magyarán: a közös háztartásban élők földterületeit összevonták, és ennek alapján állapították meg a beszolgáltatási kötelezettségeket. Vagyis ha így apa és fia vagy a testvérek, esetleg a férj és feleség külön néven lévő földterülete ezáltal meghaladta a 25 holdat, a család kuláknak minősíttetett. Kulák lehetett az is, akinek kevesebb földje volt, de volt egy cséplőgépe. Gyakorlatilag tehát kulák az * 124 125

122 TMÖL GyTi. 1951. május 9.

124 TMÖL GyKi 1663/1949.

125 ROMSICS, 1999. 350. p.

389