Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Brunn János: Fejezetek Györköny történetéből (1945-1985)

ták, hogy munkaversenyre hívják ki a környező községeket. Mindezen akciók olyan sikeresek voltak, hogy Györköny község a

„Legjobb Sztálin ünnepély rendezése" megyei versenyt is meg80

nyerte.

Az 1949-es év történetéhez tartozik még a községháza ügyének végleges elrendezése. A községi elöljáróság még 1947- ben kéri a Megyei Földhivatalt, hogy a Fö utca 53 55. házszám alatti épületet községháza céljaira adja át. Először ezt a kérést elutasítják, de fellebbezésre megkapja az elöljáróság az épületet, majd 1948 októberében átköltöznek a régi községházából az újonnan megszerzett épületbe. Az iskolák 1948-as államosítása után pedig az önkormányzat és a népi szervek szinte azonnal kezdeményezik, hogy a 48. házszám alatti volt községháza épülete immár adassék át az államnak iskola létesítése céljából. Ez végül hivatalosan 1949. december 23-án megtörténik. Az erről szóló jegyzőkönyvet Tolnai István vezető jegyző és Szabó Sándorné bíró írja alá.sl

Szeptember 16-án és november 1-jén Gyarmati István, a Nemzeti Bizottság utolsó elnöke leadta a szervezet iratait.N_ A népi demokrácia első szervének most már hivatalos megszűnésével bezárult a kör: a szovjetizálás időszaka sikeresen befejeződött Györkönyben is. Ezt követően elkezdődtek a Rákosi- diktatúra évei.

A községi önkormányzatok helyére az 1919-es hagyományokat felújító tanácsrendszer lépett. Az első tanácsválasztásokat 1950. október 22-én tartották. A helyi eredményt nem ismerjük, de feltehetően hasonlított az országosra, amely szerint a választók 98%-a a Népfront jelöltjeire (gyakorlatilag a kommunista jelöltekre) szavazott.s' 1950. október 27-én Györköny község tanácsának alakuló ülésén a 77 tanácstag és póttag megválasztotta az első héttagú végrehajtó bizottságát (vb), melynek elnöke * 81 82 *

1,1 TMÖLGyKi 2774/1949. s" TMÖL GyKi 2691/1949.

81 TMÖLGyKi 1051/1949. és 2215/1949.

82 TMÖLGyKi 1938/1949.

82 ROMSICS. 1999. 357. p.

375