Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai
zőbb úrbéri szerződésekkel próbálták meg egymástól a telepes jobbágyokat elcsábítani. A változások kora Tengőd felszabadulása, elnéptelenedése, újratelepítése Tengőd a török kor egészében lakott volt. de a település valóságos tulajdonosainak léte, személye számos vitát, pert eredményezett. Természetesen hiteles okiratok hiányában a Tengődre igényt tartók mindegyike keresett és talált igazát alátámasztó tanúkat, akik jóhiszeműen vagy általunk nem ismert egyéb okok, érdekek miatt megtették vallomásukat. 1690-es évből érdekes és ellentmondó tanúvallomások olvashatók: Rácz János és Hídvégi Mihály jobbágyok azt sem akarják tudni, hogy a település hol feküdt. Később elismerik ugyan, hogy fekvését ismerik, de arról nem tudnak (vagy nem akarnak) szólni, hogy kinek adózott. Valószínűleg úgy gondolják, hogy az adófizetés alól e zűrös időkben ki lehet bújni. Szokoli Mihály kincstartó vajda szerint Tengődöt a pálosok bírják. Baracskay Márton ozorai kincstartó vajda szerint régen Somogyi János birtoka volt, most a pápai pálosoké. Az ozorai Csibor István tizedes és Rostay Géza katona szerint a hercegnek [Esterházynak] nem adóztak. Hasonlót állít Bocs István. Vallomása szerint a ,,Somogyi nevű birtokos igen kegyetlen és káromkodó természetű ember volt, aki azért hagyta birtokát a páter Paulinnsokra, azaz a pálos szerzetesekre, hogy azok imádkozzanak érte és ö bűnbocsánatot • ó(l nyerjen. 1702-ben keletkezett akta szerint: ,, Midőn Bolla Ágoston pápai prior, csajági ispánjával, Bajnak Jánossal október vége felé Ossy és Tengőd birtokon volt a bor és egyéb termények meg- dézsmálása végett, Han no Id János az Esterháziak Balatonon túli javainak inspektora 15 német dragonét* katonát küldött Simon- tornya városából. A herceg megbízottjai ellenségesen a priorra és ispánjára rontottak, azokat Tengődről és Ossyből kihajtották és 56 TV1ÖL.. Kämmerer cédulák: Tengőd.
