Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Balogh Attila: Béri Balogh Ádám élete és dunántúli harcai
Szigetvár körüli csoportosulásai.I4> Az új év januárjában még mindig a rácokra kellett figyelnie, a mezei generális e hónap végén Kisfaludy Györggyel együtt Eszék tájára küldte le . - 140 portyára. Az 1707 elején a Habsburg hadvezetés valóra kívánta váltani az 1706-os stratégiájának némiképp módosított változatát. A terv értelmében az Erdélyből Budára érkező Rabutin és a Sopron felől előrenyomuló Starhemberg a Dunántúl közepén Pápa körül egyesül és közös erővel szétszórják a kuruc csapatokat. A két oldalról támadó ellenséggel szemben Bottyán János Pápára, mint bázisra támaszkodva, kétfajta harcászati eljárást alkalmazott. Sopron felé a Rába mentén védelemre rendezkedett be. A vonuló Rabutint pedig ezredéivel kísértetve, állandóan támadta, rajta ,,csiripelt ”,14 emellett az útvonalába eső falvakat elköltöztette és a felégetett föld taktikáját alkalmazta.I4S * * Rabutin február 10-e táján indult el Buda mellől, majd Fehérvár érintésével Simontornya alá vonult. A várat azonban nem sikerült elfoglalnia, így ezt követően a Balaton északi partja felé vette útját.14’ Hadoszlopa körül Balogh Adám, Szekeres István. Somogyi Adám. Kisfaludy László. Bottyán és Réthey György ezredéi portyáztak.1" Béri Balogh Adám a Fehérvár és Veszprém között húzódó Mezőföldön állomásozott megerősített lovasezredével, amellyel március első napján rajtaütött Rabutin kikülönített egységén. Az eseményekről egy elfogott labanc levél számol be: ,, Halljuk itt is, hogy oda alá Balaton mellett Kenésénél volt akciójuk kuntcoknak Rabutinnal; Győrről írják, hog\\.. Balogh Adám ráütött a németekre és 100 gyalogot, 50 lovast vágott; a sebeseket Veszprémben vitték ”. Balogh aktivitását még a nehezen dicsérő Bottyán is elismerte: ,, Balogh Adám Uram valóban dicséretesen 14 Esze 1962. 2. sz. 41. p. I4f’ E. A. T. K. 190E 483-484. p. 14 A „csiripelés" irregularis harceljárás, melyet a menetben lévő ellenséggel szemben alkalmaztak. Lényege, hogy lélegzetvételnyi szünethez sem szabad engedni az ellenséget, rajtaütések sorozatával kell háborgatni vonuló hadoszlopát. Lásd Tóth 1958. 155. p. I4S Bánkúti 2005. 53 54. p. és Thaly 1880. 34. p. 14,1 Bánkúti 1969. 143. p. 1511 AR I. o. IX. 339. P. 277
