Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Balogh Attila: Béri Balogh Ádám élete és dunántúli harcai

akikkel közösen a Sárvárra igyekvő Pálffy seregét kellett szemmel tartaniuk.

Közben március 20-án a felső-magyarországi hadszíntérről Siegbert Heister is átkelt Komáromnál a Dunán, majd Tatán át Székesfehérvárra vonult nyilván azzal a céllal, hogy megakadályozza Károlyi és Bottyán egyesülését. Bottyán János azonban még ekkorra sem készült el a híddal. Károlyi György- szentmártonon, majd a Bakonyon át Pápa-Veszprém felé igyekezett, március 22-23-án Somlóvásárhelyen (Veszprém megye) tartózkodott. Bár további útvonala ismeretlen, valószínűleg Tapolca felől a Balaton északi partjáról, a Balaton déli partjára. Kilitihez vonult. Itt érte március 31-én a Székesfehérvár felöl előrenyomuló Heister meglepctésszerü támadása, amelynek következtében a tiszántúli egységek Földvárnál átmenekültek a Dunán, a dunántúliak pedig ismét eloszlottak. h

Április 1-jén maga Heister érdekes tudósításában találkozunk Balogh Ádám nevével, miszerint: „azon csavargó Károlyit, az ö rebellis tisztjét. Balogh Adámot legföljebb 200 rebellisekkel portyára küldte, aki azon megmondott 200 knnicokkal imitt-amott csavarogni bátorkodik".1 Balogh Ádám tehát továbbra is szülőföldjén maradt, majd április 5-én részt vett a jánosházi ütközetben, 1 ahol Ráttky, Bezerédj és Ibrányi László ezredéivel közösen támadták meg Pálffy bán táborát. A támadás kudarccal végződött. Ibrányi a híres kuruc ezredeskapitány is elesett az összecsapás során. '' A harcot követően Baloghnak új fent a bujdosást kellett választania. Ez az időszak életének egyik leghomályosabb fejezete. Rákóczi 1710. december 12-én ezeket a sorokat írja Bercsényinek: .,Szegény Balogh Adómra haditörvényt láttatott Pálfi; még ugyan eventusát nem tudom: de azon okát * 76 * * 79

'■ Esze 1962. 1. sz. 74. p.

76 Bánkúti 2005. 49. p.

OSzK Kt. Föl. Hung. 1389. Thaly-gy. tásc. XXI i I. Másolatok Veszprém megye levéltárából.

s A hadtudomány erre a korra vonatkozóan határozott különbséget tesz csata és ütközet között. Ütközetről akkor beszélhetünk, amikor a főhadszíntértől távol cső területeken nem a főerők csapnak össze. (B. A.)

79 Bánkún 2005. 49. p.

262