Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Balogh Attila: Béri Balogh Ádám élete és dunántúli harcai

gyében történtekről, felháborodott hangvételű levelet írt amiatt, hogy a ,,nyakas és összeesküvő" nemesek futni engedték a Kemenesalján ,,csavargó" Balogh Adámot, emiatt megbüntetésüket javasolja. Az eset jól mutatja, hogy a megyei nemesség egy része titkon rokonszenvezett a kuruc bujdosókkal."

Valószínűleg az ezt megelőző hónapokban Balogh Esterházy Antal mellett tartózkodott és rész vett a generális baranyai hadjáratán, melynek célja az volt, hogy Rákóczi bácskai hadviselését támogassa a Duna jobb oldaláról."1 1704 augusztusában ugyanis Esterházy Antal váltotta Forgách Simont a dunántúli hadak élén, azonban a kellő szervezettséget ő sem tudta megvalósítani, így a kuruc csapatok nem tudtak hathatós ellenállást kifejteni Heister és Pálffy előrenyomuló seregeivel szemben.

Időközben a nemzetközi helyzetben is változások mentek végbe. Az egyesült angol holland császári seregek Marlborough és Savoyai Jenő hercegek vezetésével, 1704. augusztus 13-án Höchstadtnál vereséget mértek a francia és bajor hadakra. A nyugaton felszabaduló ezredek egy részét a magyarországi hadszíntérre vezényelték át. az így kialakított erőfölény következtében 1704 szeptemberében Esterházy Antal és az ekkor második dunántúli hadjáratán lévő Károlyi, átkeltek a Duna Tisza közére/1" A kuruc hadvezetés számára a Dunántúl ezt követően már csak mellékhadszíntérnek számított, és az itteni kuruc hadműveletek elsősorban a Felsö-Magyarország ellen irányuló császári támadások kivédésére, az ellenség erejének megosztására irányultak/1"

Esterházyék távozását követően már csak néhány lézengő kuruc csapat maradt a Dunántúlon, mert jelentős részük átszorult a Duna bal partjára. Az ősz folyamán valamikor Béri Balogh Adám is átkelt a folyón, majd Rákóczihoz ment, hogy személyesen tőle

OS/K Kt. Föl. Hung. 179. Erdődy Sándor levelezése. I. köt. 110. p.

M Esze 1962. 1. sz. li p.

1,5 Tóth 1958. 70-71. p. Mindezek ismét keresztülhúzták Rákóczi legfontosabb stratégiai elképzelését, a francia-bajor hadakkal való egyesülést. h6 Mészáros 2000. I. E/t bizonyítja az is. hogy a fejedelem mindössze egyszer, 1704 májusában lépett a Dunántúl földjére, s Bercsényi is csak békeidőben fordult meg ott.

259