Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai

inogy vármegye Tab község területére elszállíthassák abból a célból, hogy azokat ott akár nyílt piacon, akár egyébként eladhassák olyanoknak, akiket a fennálló rendelkezések a termelőktől való vásárlásra feljogosítanak. ” Erre az engedélyre a községnek azért lehetett szüksége, mert a településen ekkor termény-nagykereskedő nem működött, holott ennél jóval korábbi időszakban, már 1828-ban4í’° az összeírásban szereplő kézművesek között feltüntettek egy a településen működő negyedosztályú nagykereskedőt (quaestor).

Az 1828-as conscriptio szerint a községnek fél évig üzemelő bérelt kocsmája van. amelyből évi 10 forint hasznot szerez.

Az 1851 -es. a járási főszolgabíró Szalai György által a megyehatóságnak készített összeírás szerint Tengődön két kereskedő üzemeltet vegyesboltot, segédeket nem alkalmaznak és kicsiben foglalkoznak gyapjúkereskedelemmel is. A községnek eg\ik sem fizet adót. Az államnak Schwarcz Lipól boltos 5 forinttal, Kohlt József 1 forint 15 krajcárral adózik.41’1 1888-ban a r. k. lelkész a főszolgabírótól a Köbli Erzsébet tulajdonát képező házban, az iskolától mindössze 34 méterre Honig Adolf bérlő kocsmájának bezárását kérte. A főszolgabíró első fokú határozata e kérelemnek helyt adott. Honig Adolf bérlő és Ney György csapos kocsmáros ezt megfellebbezte és az alispán másodfokon engedélyezte a kocsma fennmaradását, mert ,,a kocsma már évek óta fennáll. Tengőd községnek nincs olyan szabálya, amely ily üzletek középület közelében nyitásának * 461

4<’° TMÖL Conscriptio rcgnicolaris 1828. Tengőd.

461 TMÖL IV.B/158. Cs. kir. megyehatóság iratai 4515 1851.

239