Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai
A tehetősebb gazdának a termények tárolására külön pincéje volt a telken belül. Itt vagy vermekben tárolták a burgonyát, a sárgarépát és petrezselymet, utóbbiakat homok, föld közé ágyazva, hogy ki ne száradjanak, el ne fonnyadjanak. Időnként átválogatták, a hibásakat kiszedték. Részben megetették az állatokkal. III/3 Kereskedelem A település földjeinek alapminősége, azok rendszeres trágyázásával e földminőség fenntartása, a helyi igények kielégítésénél lényegesen több mezőgazdasági termék előállítását tette lehetővé. Ugyanakkor a földrajzi helyzet, fontosabb településektől való távolság alapvetően befolyásolta a többlettermékek értékesítésének feltételeit. A nagyobb állatokat lábon kellett hajtani a vásárokra, a terményt pedig kocsival szállítani. Ennek az állapotnak a részbeni felszámolására 1926-ban közóhajra hivatkozással a képviselő-testület Tengőd község számára vásártartási jog megadását kérelmezte. Az ügy intézésével a vezetőjegyzőt bízta meg. A döntés értelmében vásártérül az ún. ,,sárfai kút” körüli közterületet jelölték ki. Az állatcédulák kiadására alkalmasnak tartották a községi szeszfőzde épületét, ahol természetesen vásárok idején a szeszfőzés szünetelni fog. A képviselő-testület négy állat- és egyben kirakodó vásárt kért. az időpontot a községi elöljáróságra bízva. Ha vasárnapra vagy ünnepnapra esne a vásár ideje, úgy az azt követő hétköznapon, ha a húsvéti nagyhétre esne, úgy a húsvét utáni kedden tartanák.4" ’ Tengőd azonban vásártartási jogot ekkor sem tudott szerezni. A 7 km-re fekvő Felsőireg volt a legközelebbi község, ahol a vásárok adta lehetőséget kihasználhatták a település lakói. Ireg 1507- ben Ulászlótól megszerzett vásártartási jogával a XIX. század közepén a gróf Viczay család rendelkezett. Szent Balázs hetében. Szent György hetében (április 24. körül) és Mária születésnapján 2 napos vásárokat tartottak. 453 453 TMÖL Tengőd Kjkv. 43 rkgy/1926. 236
