Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai
újbóli felállítását és község általi fenntartását, tekintettel arra, hogy a gazdák tekintélyes része már belépett a Tolnatamási és Vidéke Félvérló-tenyésztési Szövetkezetbe. Mivel ez a lépés mintegy 150-200 pengős kiadást jelentett volna a községnek, a képviselő-testület az érdemi döntést elhalasztotta.408 409 A további tájékozódás eredményeként kiderült, hogy nem szükséges egész évre igényelni a fedeztető állomás működését. A méntelep parancsnokságától kapott nyilatkozat alapján a képviselő-testület 1936-tól kezdve évenként, de csak 4 havi igénnyel, két állami ménnel újból vállalta a fedeztető állomás felállítását és működtetését. Ezen időszak mindössze 60 pengős többletkiadást jelentett a település költségvetése számára.404 A szolgáltatásból természetesen némi bevételre is számítottak, ennek érdekében a helybelieknek 1 a vidékieknek 2 pengős fedeztetési díjat állapítottak meg.410 Ettől kezdve évről évre vállalta a község a fedeztetési állomás működtetését.411 Az OGMC adattárában Tengőd a melegvérű lovakat tenyésztő települések között szerepel.412 413 Sertésállomány Tengődön 1895-1966 között41 Malac Tenyészka n Hízó sertés Fa ta Év nőstény Süldő Koca Összesen Zsír Hús 1895 0 0 1022 191 1 595 167 163 4 20 949 949 0 1935 283 466 135 4 141 1029 874 155 1942 466 595 163 2 56 1280 1023 257 1962 290 707 130 2 271 1400 1966 330 707 93 2 187 1319 A sertésállományt felmérő összeírások természetesen csak az állomány pillanatnyi összetételéről adnak képet. Az megállapítható, hogy a családi gazdaságok többségében folyt tenyésztés 40s TMÖL Tengőd Kjkv. 36 rkkgy/1935. 409 TMÖL Tengőd Kjkv. 41 rkkgy/1935. 410 TMÖL Tengőd Kjkv. 47 rkkgy/1936. 411 TMÖL Tengőd Kjkv. I.rkgy/1943. 412 OMGC 247. p. 413 MSA 1870-1970. I. Sertésállomány KSH 1972. Tengőd 247. p. 222
