Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai
rozs, a zab és az árpa termelése lényegesen kisebb területen történt. Különösen csökkent, az új tetőfedő anyagok elterjedésével, a rozs vetésterülete, hiszen kevesebb zsúpot készítettek. Kezdetben csak a lakóházak, majd a melléképületek, pajták, fészerek tetejére is egyre ritkábban került zsúpfedés. A falu határa, mivel nem volt homokos, ezért burgonyát elsősorban saját felhasználásra és az állatok etetésére termeltek. Az előzőknél kisebb mértékben folyt a bab (kukoricába köztes veteményként), borsó, lencse, kender termelése. Ez utóbbira utal a kenderáztató létezése.'1(1 Az FM. rendelet hatására 1940-ben 600 pengőt terveznek vetőmagtisztító berendezés vásárlására.'M Az FM. megbízására az alsó-dunántúli Mezőgazdasági Kamara által kivitelezni szándékolt zsizsiktelenítő gázkamra helyét ugyanebben az évben jelölték ki a kövesút és a temető közötti hasznavehetetlen közterületen. Tengőd növénytermesztési adatai Vetésterület 1936. ha-ban 1937. ha-ban 1938. ha-ban 1948. ha-ban 1962. ha-ban Összes 1543 1549 1548 1996 1902 Gabonafélék Búza 485 463 456 528 528 Rozs 98 133 108 120 J) Őszi árpa 7 12 17 1 397 Tavaszi árpa 94 98 81 133 67 Zab 129 100 1 14 101 8 1)0 TMÖL 7S63 1922. Báró Kornfeld Móric a Szemcsédhez tarto/ó Okúid puszta határában vízjogi engedély birtokában halastavat létesített. A helyszíni bejáráskor kiderült, hogy a halastavat tápláló Okrád patakot a tengődi lakosok engedély nélkül, de meghatározhatatlan ideje, kenderáztatónak használják. Az alispán a használatot jóhiszemünek minősítette, de a vízjogi törvény betartására az uradalomnak és a tengödicknck meg kellett egyezni új kenderáztató kijelölésében. •Wl TMÖI. Tengőd Kjkv. 31. rkkgy 1940. w: TMÖL Tengőd Kjkv. 32. rkkgy' 1940. w Történeti Statisztikai kötetek Növénytermesztés 2. k. községsoros adatok 1936 1962 Tengőd 183. p.
