Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai

Az alakuló gyűlés jegyzőkönyve szerint ekkor 143 egyén rendelkezett erdőjoggal. A terület kezelése körüli erdőgazdálkodási teendőket 1899. június 30-ig a Szekszárdi Magyar Kir. Erdőgondnokság teljesítette. Magát az erdőterületet a birtokosság maga kezelte.

Az alakuló ülésen ügyek további intézésére a birtokosok elnököt, választmányt, erdőgazdát, pénztárnokot és jegyzőt választottak. A terület anyag- és pénzkezelését a község anyag-és pénzkezelésétől elkülönítve kellett vezetni.

A szabályzat előírta, hogy életbeléptével, a tamási járási erdőőr felügyelete mellett, a birtokosok által választott erdőszolga fogja végezni az erdő őrzésével járó teendőket. Az erdőterülethez való jogot, az alakuló ülés által elismert tulajdoni résznek megfelelően kapták, és ennek megfelelően rendelkeztek szavazati joggal.

Ha valaki panaszt tett volna, az ő erdőterületi jogát a közigazgatási bizottság állapította volna meg. A szavazásra jogosultak szavazati jogai a következő feltételek szerint alakultak: 1/8-ad telekjárandóság esetén 1 szavazat, 2/«, 7g, 4/x stb. aránnyal bíróknak ennek megfelelően 2, 3. 4 stb. szavazathoz lett joguk. Az Vsadnál kisebb telekjárandóság esetében a felek társulás útján gyakorolhatták szavazati jogukat. Érvényes határozat meghozatalának feltételeként a gyűlésen 570 7s-ad szavazatból legalább 180 jelenlétére volt szükség.

A szabályzat foglalkozott az elnök feladataival, a költségvetés elkészítésével. Részletesen szabályozta az elnök és a választmány, az erdőgazda, a pénztárnok és a jegyző hatáskörét. A 11 tagú választmányból (elnök, erdőgazda, pénztárnok, jegyző és 8 választott birtokos) az elnök évi 20 korona, az erdőgazda, aki ekkor egyben pénztárnok is volt, évi 40 korona, a jegyző 30 korona tiszteletdíjban részesült.

Szerepelnek a szabályzatban az elnök és a végrehajtó közegek kötelességmulasztására vagy szabálytalan eljárására vonatkozó szankciók is. Az erdei termékek és haszonvételek kihasználásának mértékét, helyét, idejét, módját a rendszeres, felsőbb szerv által jóváhagyott gazdasági üzemterv szabályozta. Az erdei termékeket az árszabály szerinti eladás kivételével nyilvános árverésen kellett értékesíteni. Előírásként szerepelt, hogy ha a fa készlet 2000 koro208