Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai

Földreform 1945-ben

A településen kialakult földbirtokviszony további módosítását eredményezte az 1945-ös földreform helyi megvalósítása. A földreformot az 1945 decemberében Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelte el. 'N4

Tengődön a Tolna Vármegyei Földbirtokrendező Tanács 1 1 törpe-, illetve kisbirtokosnak hagyott jóvá átlagosan 4,27 kh nagyságú földjuttatást, amelyért 10% megváltási előleget kellett fizetniük. Ez kh-ként 50 kg búzát (12 000 pengő) jelentett. Juttatásban a következők részesültek: Savanyú József 1 kh. Vörös József, Frank István, Keserű Péter 2-2 kh. Lukács János 4 kh. Vince István és Horváth István 5-5 kh. Farkas Dezső és Cseh János 6-6 kh. Takács Gyula és Szántó Lajos 7-7 kh földet kapott.

Ugyanekkor Bedegkéren 77 törpe- és kisbirtokos átlagban 3,1 kh. Kányában 40 birtokos átlagosan 4.4 kh juttatott földdel növelhette gazdaságát.

5%-os megváltási előleg részletet fizettek a mezőgazdasági munkások. Tengődön 84 juttatott kapott összesen 471 kh. átlagban 5,6 kh földet. A fizetett megváltási ár részlete kh-ként 25 kg búza (6000 pengő) volt. Bedegkéren 32 földnélküli átlagban 5.78. Kányában 51 fő átlagban 4,98 kh földhöz jutott. Tengődön tehát a földbirtokreform eredményeként 95 család jutott összesen 518 kh termőföld birtokába, ez 5,45 kh-as átlagot jelentett.

Mint a névsorok mutatják a valóságban ez az átlag az egyének esetében 1 és 10 kh közötti szóródást mutat. A nőtlen nincstelen igénylők általában 5 kh földhöz jutatottak például ilj. Takács György, Szabó József.

A két szomszédos településen (Kányában 91 fő átlagban 4.75 kh birtokkal, összesen 430,5 kh-val, Bedegkéren 109 igénylő átlag

'*"* A 600/1945. M. E rendeletben, amelyet azután az Ideiglenes Nemzetgyűlés az 1945. évi VI. tc-ben szentesített. A Dalnoki Miklós Béla. korábbi horthysta tábornok, által vezetett kormánynak a Szovjetunióval aláirt fegyverszünet mellett talán ez volt a legfontosabb ténykedése. A kommunista Nagy Imre kapta a földműv elési miniszteri posztot. Ezzel a lépessel a nincstelen agrárproletárok kommunista párthoz kötődését kívánták erősíteni. A tapasztalat azt mutatta, hogy bár azok a földet szívesen fogadták, a következő választásokon többnyire inkább a kisgazdák mellett voksoltak, akik országosan 57%-ot értek el.

203