Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai
jegyző kapott donatiót. Amikor Tihanyban 1608. szeptember 3-án. majd és 1608. november 21-én kapott újabb donatio alapján 1609. április 11-én Keszthelyen be akarták iktatni, ennek mindkét alkalommal ellentmond Bornemisza Ambrus és Imre.41 * * 1608. november 20-án nádori adományul kapja Hetyei másképp Bornemisza Ambrus és Hetyei másképp Bornemisza Imre, előbbi Bornemisza János fia, utóbbi Istváné volt, ki deficált. Mindkettőjüket a nádori adománylevél alapján a vasvári káptalan Tihanyban iktatta be 1609. március 22-én.4" Ennek a beiktatásnak ellentmondott Vasváron Szerdahelyi György deák, a kamara jegyzője. A birtokot 1610. május 5-én Szerdahelyi ellenében Zala megye ítélőszéke Bornemisza Ambrusnak és Imrének ítélte. A v itatott területet 1610. október 12-én a pozsonyi kamara Szerdahelyi Vízkeleti Tamásnak adta át oly feltételekkel, ha megnyeri a pereket. 500 forintot kell fizetnie Ősiért is. 1610. november 20-án Pozsonyban az országbíró donatio statutio alapján Szerdahelyinek ítélte, a meg sem jelenő Bornemiszák távollétében. 1612. december 15-én4' Szerdahelyi György a következő évek (1613 és 1614) Szent György napjakor két egyenlő részletben fizetendő 150 forintért és egy török szőnyegért Ősivel együtt a birtokot eladta Bornemisza Ambrusnak és Imrének. 1618. szeptember 18-án Szerdahelyi György II. Mátyás királytól Bornemisza Mihály és István magtalan halálára hivatkozva újabb donatiót szerzett. A következő időszakról csak irattöredékek maradtak. így a történések nem, vagy csak hiányosan rekonstruálhatók. 1626. március 29-i irat szerint, mivel Bornemisza Ambrus nem fizetett, ezért a birtokot ekkor Ősivel együtt 150 forintért és egy török szőnyegért Szerdahelyi György Somogyi Jánosnak adta el. 1627. november 8-án a Zala vármegye előtt folyó Szerdahelyi Bornemisza perben Tengödöt végleg Somogyi Jánosnak, mint Szerdahelyi jogutódjának ítélték. 1629. május 20-án Zala vármegye (mint a legközelebbi nem hódoltsági királyi vármegye) tanúvallomásaiban a Tengödhöz kö41 Többek állításával szemben tehát a család nem halt ki. 4: F.z volt a török által megszállt területhez legközelebb eső véghely. A beiktatás itt manu longával (hosszú kéz), tehát távolról, nem a helyszínen történt. 4' Pozsonyi Kamarai Levéltár. 19
