Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai
II. TERMÉSZETI, ÉGHAJLATI VISZONYOK, NÉPESSÉG ALAKULÁSA A község földrajzi leírása, földrajzi nevei Tolna megyéből a Kapos által lemetszett két járás, a tamási és a dombóvári települései földrajzilag a változatos Dunántúl tájegységéhez, nevezetesen a Külső-somogyi dombsághoz tartoznak. E tájegység települése, a hat évtizede közigazgatásilag „ Somogvor- szaghoz " csatolt Tengőd is. Tengőd 190 200 méter magasságban fekszik a tengerszint felett, egy keletről nyugatra vonuló ún. vízválasztó domblánc déli oldalán, egy északról délnek mérsékelten lejtő völgyben. A dombokkal völgyekkel teljesen tagolt, fekete, vöröses és szürke agyagtalajjal fedett tengődi határ legmagasabb pontja a településtől északra emelkedő 282,5 méteres Dékán-hegy. A község észak és délnyugat felől jelentős erdőkkel határolt." Számottevő folyóvíz nincs a faluban, csak vízér. A településen végighaladó ér egyesül a keleti és nyugati határban képződött erekkel, így jön létre az ökrád patak, amely a nagykónyi víztárolónál egyesül az iregszemcsei határból vizet szállító Kulcsár patakkal majd a Koppányba ömlik. A Koppány vize Regölytől keletre a Kapósba, a Kapósé Tolnanémedi fölött a Sióba jut, amely Agáidnál a Sárvízzel egyesülve jut el Szekszárdnál a Dunába. Tengőd csapadékviszonyai országosan közepesnek számítanak 600 mm körüli átlaggal. A csapadékos esztendőkben az átlagot 100 150 milliméterrel meghaladja, de nem emelkedik > ■ 800 mm fölé, míg a szárazabb idő□ szakban mintegy 100 i ■ • . f milliméterrel alatta marad az adagos csapadékmennyiségnek. Az esős napok száma évi 41 és között mozog. 1 79, a havas napok száma 5 és 48 Forrás: Magyar Néphadsereg vezérkarának térképe 1983. Forgalmazza a Steinberger Oktatási és Kiadási Kft. Bp. 1989. 167
