Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai

Válság és kivándorlás a századfordulón Tolna megyében a gazdasági helyzetet az 1895-ben pusztító sertésvész, majd 1896 végéig már 112 községben, így Tengődön a szőlőt kipusztító filoxéra nehezítette. Mindezek mellett természeti csapások sem kímélték a megyét: aszályos aratás 1897-ben, jég­verések 1898-ban, az évtizedenként jelentkező agrárválságok 1880, 1890-ben, mind a mezőgazdaságból élők megélhetési felté­teleit rontották. A gazdák gyakran cselédek, napszámosok, foga­dott munkások nélkül, családi összefogással dolgozva csökken­tették költségeiket. A nincstelen zsellérek, a napszámból élők számára a válság elől való menekülés egyik formáját jelentette a településről kivándorlás. Az első kivándorlási hullám Tolna megyéből Szlovéniába irá­nyult. 1891 júniusa és 1893 áprilisa, tehát nem egészen két év alatt a megyéből 340 család, ennek harmada 1 16 a dombóvári járás­ból vándorolt ki a jobb munkafeltételek reményében. Tengődről és Felsőiregből 15-15, Kocsoláról 12, Kányából 1 1, de még a járási székhelyről is 4 család elhagyta lakóhelyét.* 1 Amikor a járási főszolgabíró 1898-ban jelentést kért Tengőd község vezetésétől az esetleges agrárszocialista mozgalmakról és a községi ínségben élő családokról, nemleges választ kapott. A tengődi képviselő-testület tagjai közül senki sem tudott helyi szocialista mozgalom létezéséről és egyetlen családot sem tudtak (vagy akartak) említeni, aki(k) az ínségenyhítésre rászorulók lehetnének.1 4 A helyzet valószínűleg nem lehetett ilyen rózsás, ezt bizo­nyítja, hogy 1906 januárjában Balázsi János bíró azt kérte a vár­megyei alispáni hivataltól, hogy mivel ,,községünkből néhányon Amerikába munkakeresés céljából elutazni szándékoznak, az útlevél díj és illeték beterjesztése céljából egy füzet posta-taka­rékpénztári befizetési lapot kiadni méltóztasson" Az alispáni hivatal a 21 db-ból álló befizetési csekktömböt egy hónapon belül l7_ Ekkor még nem jött létre a Tamási járás, bár a járás központja Tamási volt. 1 TMLF 12. kötet. Szerkesztette: Dr. Dobos Gyula Szekszárd. 2009. In: Aradi Gábor: Adalékok Tamási mezőgazdasága XIX. századi történetéhez l7J TMÖL Tengőd Kjkv. 1898. ápr. 9. 109

Next

/
Oldalképek
Tartalom