Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Fuksz Márta: A Petrits család

a Sétakertben, a város központjában, ami a legnagyobb kínálattal rendelkezett Szekszárdon.

264 Igazi minőségi munkájára jellemző, hogy fagylaltja még a kilencvenes években is fogalomnak számított. Azonban nem Petrits néven ismerte meg vásárlóközönsége, ugyanis nevét 1937-ben Pelényire változtatta.

265 Öccsét, Petrits Ferencet (5. sz. m., 19. kép, középen) a keménycukrászat érdekelte, így ő Budapesten a Stühmer cégnél szerzett gyakorlatot. Szekszárdon cukorkaüzemet alapított a Belvárosban, a Széchenyi utcában, amit 1952-ben államosítottak. Gépeit Szerencsre vitték a csokoládégyárba, ahol ő maga is dolgozott üzemvezetőként.

266 A legfiatalabb fiú, Petrits István (5. sz. m., 19. kép, balról az első) maradt édesapja szekszárdi műhelyben. Az iparostanonc iskolát 1933-35 között végezte el, így 1935 augusztusában mézeskalácsos és viaszöntő segéddé lépett elő.

267 Még első éves tanoncként részt vett az Országos Faluszövetség és Szekszárd város által rendezett, egész országra kiterjedő kiállításon, ahol az iparos szekcióban indult mézesbábos termékeivel. A kiállítás 1933. október 8-9-10-én zajlott le, és a Tolnamegyei Újság több oldalon keresztül számolt be az eseményről és a díjazottakról.

268 Petrits Istvánt a bizottság aranyéremmel tüntette ki, illetve az erről szóló díszoklevelét a mai napig őrzi a család. Az esemény értékét fokozta, hogy édesapja, Petrits József szintén indult a versenyen, ugyancsak az ipari szekcióban, és ő nyerte el az elismerő második helyet.

269 Az édesapa, Petrits József 1937-ben bekövetkezett halála után felesége, Gyüszü Anna özvegyi jogon kérte saját maga, illetve két fia számára az iparigazolványok kiadását.

270 Erről az 1922-es ipartörvény rendelkezett. „Az iparos halála után az általa gyakorolt ipart életben maradt házastársa saját jogán, és amennyiben az iparos után törvényes, törvényesített vagy Szilágyi, 1989. 47. p. TMÖL Születési AK, Szekszárd, 1907. Megjegyzés rovat A Petrits család és Kovács Balázs Sándor közlései. Petrits István iparostanonc iskolai bizonyítványa és segédlevele, mindkettő a Petrits család tulajdona Tolnamegyei Újság, 1933. okt. 7. XV. évf. 79. sz. A két oklevél a Petrits család tulajdona. TMÖL Sz. v. közig. ir. 17984/1937.