Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)
Dr. Csordás Jenő: A gyermekek halálozása és annak okai Tolna megyében 1896-1940-ben
Ezek szerint az idő előrehaladtával mind a születési, mind pedig a halálozási arányszám csökkenést mutat, de ez a csökkenés kifejezettebb a születési arányszám esetében, mint a halálozásiban, tehát a kettő közötti különbség is szűkülvén a népszaporodási mutató egyre alacsonyabb értékre esik vissza. Ha a természetes szaporodási adatokat összevetjük a megyében lakók számának változásaival, érdekes eredményre jutunk. 1900-1909 1910-1919 1920-1929 1930-1939 Természetes szaporulat +25.463 -2.377 +19.278 +9.872 Népességszám változása +9.566 -2.803 - 1.448 +3.258 Deficit - 15.897 +426 -20.726 -6.614 A táblázatból látható, hogy a háború évtizedének kivételével az évtizedes természetes szaporulat minden periódusban jelentős, bár a negyedik évtizedben már szembetűnő csökkenés figyelhető meg. Csupán az I. világháború évtizedében váltott negatív értékre a természetes szaporulat, és ekkor jelentkezett először ennek következtében csökkenés a megye lakosainak számában. A népszámlálási adatok szerint azonban a lakosság száma minden időszakban jóval kisebb mértékben növekedett, és a növekedés jóval alatta marad az elvileg várható népességszám-gyarapodásnak. Ennek hátterében részben a megyéből, kisebb részben pedig az országból való elvándorlás állhat. 2. A csecsemőhalálozás alakulása Ezzel a mutatóval a legkönnyebb boldogulni, mert minden évben pontosan tudjuk a születésszámot, 45 és arról is igen megbízható értesüléseink vannak az anyakönyvi másolatokból gyűjtött adatok alapján, hogy hány csecsemő halt meg az adott időszakban. Ezek révén pedig évről évre meg tudjuk határozni a csecsemőhalálozási arányszámot, akár településenként is. Természetesen ennek határt szab az a tény, hogy egyrészt az anyakönyvi kerületek kiterjedése nem mindig esik egybe a közigazgatási határokkal és 4 A népmozgalom főbb adatai községenként, 1828-1900. III. kötet. Baranya vármegye és Pécs. Tolna vármegye. KSH, Bp., 1974. február 11. 5 A népmozgalom főbb adatai községenként, 1901-1968. KSH, Bp., 1969.
