Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)
Dr. Csordás Jenő: A gyermekek halálozása és annak okai Tolna megyében 1896-1940-ben
részt azt, hogy a halálozások mértékét jelentős mértékben befolyásolja a társadalom életszínvonala mellett az egészségügyi ismeretek színvonala és az ellátás minősége is. Végeredményben e két tényező - a születésszám és a halálozások száma - döntik el, hogy a népesség gyarapszik-e, nem változik, vagy fogyatkozik. A megbízható állami anyakönyvezés adatai arról is tudósítanak bennünket, hogy milyen betegségek felelősek a halálozásokért és e halálesetek mely életkorban, mely évszakban következnek be. A már feldolgozott tízéves periódus azonban túl rövidnek bizonyul ahhoz, hogy az időközben bekövetkező változások kitűnjenek ennyi idő alatt. Ezért hosszabb időtartam, az 1896-1940 éveket magába foglaló időszak került feldolgozásra a jelen tanulmányban. Ez idő alatt jelentős történelmi változások is lezajlottak, mint az I. világháború, a Tanácsköztársaság, majd az ország területvesztését eredményező trianoni békeszerződés. De más jelentős események is voltak, például az 1929. évi nagy gazdasági világválság vagy a II. világháborút megelőző gazdasági fellendülés. Ugyanakkor jelentős fejlődésen ment át, különösen az 1920-as évek közepétől a közegészségügyi hálózat, megindult a szélesebb körű népegészségügyi ellátás kialakítása és maga az orvostudomány is nagyot fejlődött. Sok tényező változott tehát a négy és fél évtized alatt, amely változások mind hathattak a halálozási mutatók alakulására. És nyilvánvalóan a lakosság élet-, lakhatási, művelődési, közlekedési lehetőségei is változtak a négy és fél évtized alatt, gondoljunk csak a vasúthálózat kiépítése és az automobilizáció hatására a közlekedésben, hírterjesztés változásaira a rádió elterjedése következtében, hogy csak a legnagyobb hatású változásokat említsük. Hogy záróévként az 1940-es évet választottuk, annak technikai oka volt. Addig ugyanis az anyakönyvezés az elhalálozás helye szerint illetékes anyakönyvi kerületben történt, míg 1941-től az állandó lakóhely szerinti bejegyzést írták elő. 2 Ez után tehát nem történhetett meg, hogy pl. Szekszárd városban évtizedeken át jóval több halálesetet jegyeztek fel, mint amennyi az élve-születések 2 Jekelfalussy József (szerk.): Magyarország helységnévtára. Pesti Nyomda, Bp., 1893. 144-146. p.
