Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Steib György: Sztrilich Lajos

Bendenritter Ferenc részére írt levelének részletét: „Bizony fárasztóak voltak akkori falujárásaink a hajnali fakaruszokkal és lovas kocsikkal, Veled, Sztrilich Lajos barátunkkal, mint bizonyára emlékszel a hármasban folytatott, éjszakába nyúló taktikai és stratégiai megbeszélésünkre, és saját személyünkben való hajnali indulásainkra - ki - trachomas telepes falvainkba; a fáradtságot akkori lelkesedésünk mellett nem éreztük. (...) sohasem felejtem el Neked és Sztrilich Lajosnak azt a sok ál­dozatos munkát, amit akkor a háború után a /r.[achoma] ellenes harcainkban végeztetek, és ki ne felejtsük Boros Bélát, pécsi pro­fesszorunkat, aki minden bürokratikus forma és kötelezettség fél­reállításával (...) olyan szeretettel állt mellettünk és olyan jelentős módon és eredménnyel támogatta - szintén nem egyszer falujárá­sainkban való személyes részvételével is - a fenti küzdelmet. " A szűrésekkel azért kellett „ házhoz menni ", mert a trachomas betegek önszántukból nem jelentkeztek orvosi vizsgálatra. A fel­nőtt székely telepes megszokta betegségét, együtt élt vele, tartott a munkakieséstől, és csak súlyos szövődmény esetén kért orvosi se­gítséget. Sztrilich Lajos személyisége; a problémák szarkasztikus, iro­nikus megközelítése, és hogy értette a falusi emberek nyelvét, döntő fontosságú volt atekintetben, hogy feljelentés nélkül az emberek önként vállalták a szűrővizsgálaton való részvételt. A felvilágosítás, a megértés és szeretet volt az emberek meggyőzé­sének eszköztára. A szűrő­vizsgálatkor egy erre a célra kialakított fém eszközzel - a Desmarres ka­nállal - kifor­dították a felső szemhéjat, ek­kor váltak lát­hatóvá a tra­chomára utaló

Next

/
Oldalképek
Tartalom