Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)
Aradi Gábor: Adalékok Tamási mezőgazdaságának 19. századi történetéhez
már 7227 kat. hold. (A dűlők száma ekkor már 49.) A változás hátterében az ozorai uradalom, illetve Majsamiklósvár adóközség és a település közötti - a már említett - határviták álltak. Állandó volt az ingatlancsere, területátcsatolás. Az uradalom és a település közötti bizonytalan határkérdéseket jól mutatja, hogy 1890-ben a foglalások miatt Babits Zsigmond pécsi püspök, mint hg. Esterházy Miklós hitbizomány zárgondnoka pert próbált indítani Tamási ellen, de ezt a pécsi kir. ítélőtábla elutasította. 40 A földterület művelési ágak szerinti változása Tamásiban 41 1835 és 1895 között 1835/36 42 1848/49 43 1856 44 1877 45 1887 46 1892 47 1895 48 kat. hold Szántó 3624 3613 3899 5559 5143 5195 28207 Kert n. a. n. a. n. a. 2 73 46 108 Szőlő 344 339 n. a. 609 536 601 440 Rét 659 657 513 391 587 556 3449 Legelő n. a. n. a. 880 315 578 492 4425 Mg-i terület n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. 36629 4U TMOL ÜTI. 41 A táblázatban szereplő adatok közül az 1835/36-ban, a szántóterületnél használt hold mértékegység esetében nem tudható, hogy milyen négyszögöl egység (1000, 1200, 1600) alapján történt a számítás. Az 1835/36-ban, illetve az 1848/49-ben a kaszás, illetve a kapás mértékegységet 800, illetve 600 négyszögöllel számítottam át. (lásd 9. sz. jegyzet.) így az értékek a következőképpen változtak: 1835/36: szőlő: 918 kapás = 344 kat. hold, rét: 1318 kaszás = 659 kat. hold, 1848/49-ben szőlő: 903 kapás = 339 kat. hold, rét: 1314 kaszás = 657 kat. hold. Az adatok kerekített értékek, mert négyszögöleket nem vettem figyelembe a táblázat készítésénél. TMÖL ÚTI. TMÖL NKI 31/1848. TMÖL SZFI. Tamási. Uo. Uo. Uo. Együtt szerepelnek Tamási és Majsamiklósvár adatai. = MSA 1971. 281. p.
