Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Gonda Gábor: A nemzethüséget vizsgáló bizottságok és tevékenységük Tolna vármegye Völgységi járasában

lyi viszonyokkal merőben ismeretlenek, (...) a népgondozóhivatal (sic!) utasításait kell, hogy kövessék (...). ""

4 Végül újfent kérték, hogy a HüHa-tagokat semmiféle vagyonjogi hátrány ne érje, hiszen ők valamennyien „ hitvallói a magyar nemzeti gondolatnak, s a hűségért egy nemzet sem fizethet hálátlansággal. "

Il5 Arról nincsen tudomásunk, hogy a megkeresésre bármely intézmény érdemben reagált volna. Érdekes momentum, hogy 1946. január 5-én maga az NH Budapesti központja is figyelmeztette a hivatal kerület- és körzetvezetőit a hármas-bizottságok németellenes túlkapásaira. Minden bizonnyal addig gyakorlat volt a bizottságok munkájában, ezért keletkezett a 11.458/1945. M. E. számú leirat, amely arról rendelkezett, hogy a „Magyarországi Német Népművelődési Egyesület M.N.N.E. (Ungarnländischer Deutscher Volksbildungsverein U.D.V.) nem minősül hitlerista szervezetnek, ezért csupán ennek tagsága miatt joghátrány senkit sem érhet. "

U6 2.2.4. Fellebbezések A nemzethüséget vizsgáló bizottságok elmarasztaló határozatai ellen nagyon nagy számban nyújtottak be fellebbezéseket. E dokumentumok (melyek bizonyára tartalmaznak csúsztatásokat is, néhány dolgot felnagyítanak, másokról meg hallgatnak) bepillantást engednek az emberek életébe, mindennapjaiba. Az egyéni sorsokon, személyes tragédiákon keresztül feltárul előttünk az 1940es évek német faluközösségeinek zárt világa, és láthatjuk annak felbomlását és szétesését. Következtethetünk a VDU tevékenységére, működési mechanizmusára, a Waffen-SS toborzások mene114 TMÖL NH 2.850/1945. Ezek szerint a lakosság is érzékelte a két szerv (NH vs. MFT) között feszülő konfliktust, másképpen nem utaltak volna kifejezetten erre az MFT-nek adresszált levélben. A beadványt megfogalmazó pártalapszervezetek, valamint a HüHa vélhetőleg az NH-val szemben az MFT-től várt nagyobb empátiát az ügyük irányába, ez mind az MFT-nek írott levél terjedelméből (négy oldal, ellenben az NH-nak címzett csupán másfél), mind az eltérő hangnemből kiderül. "

5 Uo-.. 116 TMÖL NH 838/1946. Az MNNE a magyarországi németek egyetlen hatóságilag engedélyezett szervezete volt a két világháború között a VDU 1938-as legalizálásáig. Ezzel kapcsolatban lásd: SPANNENBERGER 2005 58-83. p.