Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Gonda Gábor: A nemzethüséget vizsgáló bizottságok és tevékenységük Tolna vármegye Völgységi járasában

líti, hogy „Bauer apát 57 és Gömbös 58 tanár urak kérik, hogy disz­tingváljunk a kényszer és az önkéntes SS 59 között, és fogadjuk el a hűség mozgalom 60 igazolásait annak dacára, hogy a listák rekonst­Bauer (Pór) József (1883-1964). 1931-től Bonyhád apát-plébánosa, az 1942­ben zászlót bontó, a Volksbunddal tudatosan szembehelyezkedő „Hűséggel a Hazához!" mozgalom vezetőségének tagja, akit a Gestapo 1944-ben ez irányú tevékenysége miatt letartóztatott. 1945-ben szabadult, visszatért Bonyhádra, ahol haláláig vezette a katolikus plébániát. Lásd: FALUDI 1993 77-79. o. Gömbös Miklós a bonyhádi evangélikus gimnázium tanára, aki szintén tagja volt a „Hűséggel a Hazához!" mozgalom vezetőségének. Vö.: FALUDI 1993. Nem mellesleg Gömbös Gyula egykori magyar miniszterelnök uno­katestvére volt. (Ez utóbbi információ Krähling Dániel, a bonyhádi evangé­likus gyülekezet lelkészének szóbeli közlése, melyet ezúton is köszönünk.) Az ún. Waffen-SS sorozások-toborzások között különbséget kell tennünk. A második világháború alatt kettő Waffen-SS (és nem SS!) toborzásra és egy kényszersorozásra került sor a magyarországi németek körében. Az első ilyen irányú egyezményt 1942 februárjában kötötte a magyar és a német kor­mány. E megállapodás értelmében 20.000 magyarországi német önkéntest verbuváltak a Waffen-SS kötelékeibe, akik a bevonuláskor elveszítették ma­gyar állampolgárságukat. Az akció hátteréről, menetéről és következményei­ről lásd: SPANNENBERGER 2005 275-292. o. Az 1943 áprilisában e vo­natkozásban létrejött újabb kétoldalú megállapodás szintén 20.000 főben fektette le a sorozható önkéntesek számát. Ezen akció sikere érdekében a Volksbund vezetőségének már komoly nyomást kellett kifejtenie a tagság felé. A részleteket lásd: SPANNENBERGER 2005 342-352. o. A harmadik Waffen-SS verbuválás, amely szintén egy bilaterális (bár az előzőekhez ké­pesthez immáron elviekben sem egyenrangú felek által kialkudott), 1944 áp­rilisában megkötött egyezményen alapult, alapvetően különbözött az első kettőtől. Az önkéntesség elvén alapuló korábbi akcióktól eltérően, ezúttal valamennyi 17 és 50 év közötti magyarországi német (németnek azt tekin­tették, aki annak vallotta magát) férfinak, halálbüntetés terhe mellett meg kellett jelennie a sorozóbizottság előtt (a távolmaradókat a magyar csendőr­séggel vezettették elő), és szinte mindenkit be is soroztak. Ily módon 1944 szeptemberének végéig kb. 55.000 magyarországi németet kényszeríttettek német katonai (a köznyelvben „Muss" [kényszer]-SS-nek hívott) szolgálatra. SPANNENBERGER 2005 362-372. o. A mindmáig ellentmondásos megítélésű „Hűséggel a Hazához!" (általában csak HűHa-ként emlegetett) mozgalmat 1942. január 25-án alakították meg Bonyhádon a Volksbund politikájával szembehelyezkedő (ezért a VDU által németnek el sem ismert [vö. bécsi népcsoportegyezmény]) német szárma­zású, de politikailag a magyarsággal azonosuló, asszimilációs programot hir­dető, helyi értelmiségiek. A mozgalom létrejöttének háttere és körülményei pontosan nem ismeretesek, de vezetői mindenesetre jó kapcsolatot tartottak

Next

/
Oldalképek
Tartalom