Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)
Gonda Gábor: A nemzethüséget vizsgáló bizottságok és tevékenységük Tolna vármegye Völgységi járasában
1.2. A 3.820/1945. M. E. számú rendelet Az 1945. június 30-án kelt 3.820/1945. M. E. számú rendelet a NH hatáskörének kiterjesztéséről, illetve a német lakosság múltbéli politikai magatartásának egyénenkénti felülvizsgálatáról rendelkezett. 21 A jogszabály 2. §-a kimondta, hogy a németek által lakott járásokban ún. nemzethüséget vizsgáló bizottságot kell felállítani. A járási bizottság (adott esetben bizottságok 22 ) egy - bírói vagy jogi képesítésű - elnökből, aki belügyminiszteri kinevezés alapján vehette át megbízólevelét, és két tagból állt. A bizottság egy tagját, illetve póttagját „a helybeli demokratikus érzelmű magyar lakosság köréből a járási Nemzeti Bizottság, egy tagot és egy póttagot pedig a helyi viszonyokat ismerő személyek közül a belügyminiszter által kijelölt olyan országos vagy helyi mozgalom küld ki, amely a hitlerizmus (volksbund, fasizmus, nyilaspárt, stb.) térhódítása ellen eredményesen küzdött. " 23 Ezt a mintegy három héttel később kiadott 5.450/1945. M. E. számú rendelet akképpen módosította, hogy „a belügyminiszter indokolt esetben a járási Nemzeti Bizottság tagkiküldő hatáskörét felfüggesztheti és ehelyett a tag és póttag kiküldésére olyan országos vagy helyi mozgalmat jelölhet ki, mely a hitlerizmus (...) térhódítása ellen eredményesen küzdött. " 24 A másik tag delegálásának jogát a módosított rendelet pedig a helyi „demokratikus érzelmű német lakosság" azon helyi vagy országos mozgalmának adja, amely szintén „eredményesen küzdött" a fentebb már részletezett eszmék-szervezetek ellen. A tagok delegálásának joga, illetve e jog értelmezésének (pl. ki minősül demokratikus érzelműnek, mely szervezet küzdött eredményesen a hitlerizmus ellen, egyáltalán mit jelent az, hogy küzdött és hogyan kell értelmezni azt, hogy eredményesen) tisztázása A rendelet akár koalíciós kompromisszumként is értelmezhető, hiszen az NH hatáskörét kiterjesztették ugyan, de a kitelepítésre szánt német lakosság differenciáltabb megítélésére való törekvés a szociáldemokraták (SZDP) és a kisgazdák álláspontjának érvényre jutását tükrözi. Vö.: CSERESZNYÉS 1988b 213-221. p. A felállítandó bizottságok száma a felülvizsgálandó személyek számától függött. MK, 1945/65. 2-3. p. MK, 1945/87. 3-1 p.
