Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Mátrai Ildikó: A Nyéki-Holt-Duna története, amiről a régi térképek mesélnek

1908-ban adták át a forgalomnak a Bátaszék-Baja vasútvonalat a hozzá tartozó Duna-híddal. Mivel a megnövekedett közúti forgalom lebonyolítására a rév a XX. század közepén már nem volt alkalmas, a korábban csak vasúti közlekedésre alkalmas hidat, miután a szilárd burkolatú műút (55. sz. főút) elkészült, 1935-ben megnyitották a közúti forgalom számára is. A szentjánosi rév a híd megnyitása után megszűnt, a révjáráshoz tartozó már nem használt utakat benőtte az ártéri erdő.

206 A folyószabályozás következményei, a Nyéki-Holt-Duna rehabilitációja Az ártéri holtmedrek partjai mentén illetve a környező mocsaras területeken található nádat, gyékényt, sást is az ártéri haszonvételek közé sorolhatjuk, a Sárközben a gyékény termőterülete kisebb, felhasználhatósága azonban szélesebb körű volt mint a nádé.

207 A Nyéki-Holt-Duna partja mentén kiterjedt nádasok találhatóak napjainkban is, de a XIX. század elején készített felmérés térképvázlatán az látható (37. ábra), hogy a holtmeder körül ennél kiterjedtebb mocsaras területek húzódtak. A Szekszárd-Bátai Armentesítő és Belvízszabályozó Társulat 1903-ban készült térképén (38. ábra) még jól láthatóak a gátakkal közrefogott ártéren, a Nyéki-Holt-Duna mellett azon egyéb vizes területek (Báli-tó, Disznó-tó, Tuskós, Kis- és Nagy-Kecske-tó), melyek napjainkra kiszáradt mélyedések csupán.

208 Vancsura (2005). Andrásfalvy (1974). Mátrai (2006).