Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Mátrai Ildikó: A Nyéki-Holt-Duna története, amiről a régi térképek mesélnek

Szeremle 36. ábra: A Duna mederfejlődése a folyószabályozások megkezdésétől napjainkig

203 A dunántúli területek és Baja város szárazföldi kapcsolatát a sáros és rögös erdei utakhoz kapcsolódó szentjánosi révjárás biztosította (37. ábra) az 1940-es évekig. A Pörbölyi-erdőben, a kalocsai érsekségi uradalom területén, a valamikor a főmeder mellé épült révészház az idők folyamán egy holtmeder partjára került, mivel Szentjánossal szemben a folyó mederfejlődése miatt az 1800-as évek elején zátony keletkezett (Kerek-zátony), majd ennek feltöltődése folytán rövid holtág (Marica) fűződött le. A révjáráshoz két út vezetett. A Bátáról induló észak felé tartó út (37. ábra: A) a Bátai-VénDuna nyugati oldalán haladt, majd a szuloki rámpán (védgáton lévő átjáró) és a Címer-foki hídon át a Simon-Duna melletti őrháAz ábrához felhasznált térképek: Bratán és Hajós (1992), Szekszárd-Bátai ÁBT(1903), Paulus (2002).