Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)
Mátrai Ildikó: A Nyéki-Holt-Duna története, amiről a régi térképek mesélnek
levéltárak a török hódoltság viharaiban elpusztultak, a megye birtokos családjainak nagy része kihalt és velük együtt pusztult a családi levéltárak jelentős része is, így szórványos iratanyag lelhető csak fel erről az időszakról. 125 A sárközi birtokokkal rendelkező apátságok közül Báta és Bátaszék írásos emlékeinek döntő többsége is elpusztult, a kalocsai uradalomra vonatkozóan azonban maradtak fenn dokumentumok. Jelentős forrásoknak tekinthetők a középkori utazók, követek, megbízottak útleírásai: 126 Szerémi György (1543), 127 Kyrimi Ibrahim, 128 Dernschwann János (1553), 129 Ottendorf Henrik (1663), 130 Evlia Cselebi, 131 Brown Eduard (1670), 132 Wortley (1717). 133 Ezen művekben elsősorban az akkori közlekedési utak mentén fekvő fontosabb településekről (pl. Bátaszék, Báta) ejtenek szót, a beljebb fekvő mocsaras területekre csak néhány utalás található. 134 A török dúlás mellett az 1600-as évek közepén járványok is pusztítottak ezen a vidéken és tettek sok falut pusztahellyé. így érthető, hogy már Dernschwann is vadnövényekkel benőtt tájat látott a Sárközben 1553-ban, ott ahol nem sokkal előtte húsznál is több település virágzott. 135 Wortley pedig ezt írja 1717-ben:„ Utunkat folytatva ... néhány török város 136 romjaiból ki lehet venni hajdani állapotukat. Az ország e részét erdők borítják és emberek alig látogatják. Hihetetlen nagy számú vad madarat láttunk, melyek puskától nem háborgatva, csendes nyugalomban sokáig élnek. " 13? A középkorból származó források tanulmányozása során nem találtam semmilyen a Nyéki-Holt-Dunával kapcsolatba hozható utalást. De mivel az utalások hiánya nem jelentheti egyértelműen 126 129 130 131 132 133 134 135 136 137 Szakály (1969). Csorba (1972). Juhász (1961). Bálint (1870). Pataki (1936). Hermann (1943). Karácson (1904). Szamota(1891). Daróczy (1909). Csorba 81972). Pataki (1936). Daróczy (1909) szerint Paks, Tolna, Szekszárd és Báta lehettek. Daróczy (1909).