Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Mátrai Ildikó: A Nyéki-Holt-Duna története, amiről a régi térképek mesélnek

ábra: F) középkori mezővárosi rangját igen fontos helyzetének köszönhette: a buda-eszéki hadi útra vezető dunai révátkelőhely volt a közelében.

105 A bátai apátságot a törökök 1539-ben elpusztították, a településre balkáni török alattvalókat költöztettek, ők lettek a révek és vámok bérlői. A magyarság száma megfogyatkozott, nagyrészük a Duna felé eső részekre, a védelmet jelentő ártérre menekült

106 (20. ábra: G,HJ). A Pörbölyi- erdőben, a NyékiHolt-Dunához közel eső szuloki részen (20. ábra: G) alapítottak többek között új faluhelyet: „ Pörböli erdő ...ebben van faluhelye legmagasabb és vízmentes része ezen erdőrésznek, nevét onnét vette hogy a bátai lakosság a 'Törökök rombolása után részint ide, részint más erdőrészekbe menekülvén — itt falut képeztek".

107 Szintén a bátaiak alapíthatták az Alsó-Pörbölyi-erdőben (20. ábra: I) Bált (Baller), melynek nevét napjainkra már csak a Báli-tó őrzi. A törökök kiűzése után az új Báta (20. ábra: J) már nem az ártéren, hanem annak szélén, a domboldalon települt.

108 A bátai apátságért nem jelentkezett a bencés rend, sem a bátaszékiért a ciszterci rend, így egyesítve a két birtokot világi külföldi papoknak adták, majd a Mária Terézia alapította lovagrend tulajdonába került.

109 vö. I. katonai felmérés (1782-85): „Battaer Überfahr". Andrásfalvy (1974). Pesthy (1888). Andrásfalvy (1974). Hermann (1955).